Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Trócsányi Zsolt: A rákóczi szabadságharc történetének forrásanyaga az erdélyi levéltárakban és az erdélyi udvari kancellária levéltárában / 194–210. o.
A Rákóczi-szabadságharc történetének forrásanyaga az Erdélyi Levéltárakban.. . 195 gok írásbeli véleményét kérte ki. Azokban az időszakokban pedig, amelyekben a gubernátor maga sem tartózkodott a régi fejedelmi székhelyen, Gyulafehérvárott, egy Substitutum Gubernium intézte az ügyeket, amely általában két guberniumi tanácsosból állt. A Gubernium alsóbb hivatali apparátusának létszáma kicsiny volt. Ezek közül a rangban közvetlenül a tanácsosok után következő titkárok szintén nem tartózkodtak állandóan Gyulafehérvárott. Megjegyzendő az is, hogy a Gubernium ülésszakait nem minden esetben tartották a régi fejedelmi fővárosban. Ha az országgyűlés más városban ült össze, a Gubernium is az országgyűlés székhelyén ülésezett, hiszen ilyenkor igen gyakran kellett résztvennie az országgyűlés tárgyalásain, vagy tárgyalásokat folytatnia az országgyűlés megbízottai val. Az is megtörtént azonban, hogy más okból tartották Gyulafehérvártól távol a Gubernium üléseit: a főhadiparancsnok megbeszélést akart velük folytatni s ilyenkor a szó szoros értelmében magához rendelte őket Szebenbe. Máskor egyszerűen azért került sor a régi fejedelmi székhelytől távol az ülésre, mert a birtokaikon tartózkodó tanácsosok könnyebben tudtak egy közelebbi helyre összejönni. A Gubernium működése az általa intézett ügyek természetében és mennyiségében is eltért attól a működéstől, amely ennél a kormányszervnél a XVIII. század folyamán kifejlődött. A Gubernium a létesülését követő években egyáltalán nem terjesztette ki figyelmét az ország életének egészére. Az általa intézett ügyek országos jelentőségűek voltak, de ezek intézésének sem volt még meg a kialakult menete, s az országos jelentőségű ügyek sem jutottak rendszeresen elébe; ezeket jórészt még a törvényhatóságok intézték. A rendszeres időszaki jelentéseknek, a meghatározott ügykörökre vonatkozó összefoglaló jelentéseknek nyoma sem volt. A mindennapos igazgatási ügyek intézésének gyakorlata sem alakult még ki. A Gubernium még nem minden olyan természetű ügyben küldött rendelkezéseket az alárendelt hatóságoknak, amelyekben később rendelkezésére volt szükség. Ami a Guberniumnak. az Erdélyi Udvari Kancelláriával és más udvari hatóságokkal yaló levelezését illeti: ez is eltért a későbbi gyakorlattól, amelynél a Gubernium meghatározott, vagy politikailag fontos ügyekben minden egyes esetben (vagy legfeljebb egészen szűken értelmezett ügycsoportonként) jelentést tett az Erdélyi Udvari Kancelláriának. A Gubernium által a Kancelláriának küldött információk és a más udvari hatóságokhoz intézett megkeresések és jelentések — jórészben — általános helyzetismertetések voltak, amelyekben egy-egy időszakról (az események üteméhez, a közlekedés biztonságához és a Gubernium ülései rendszerességéhez képest néhány hétről vagy több hónapról) számolt be ezeknek a hatóságoknak, egy-egy ilyen tájékoztatóban a legkülönbözőbb ügyeket ö&zszegezve. Megjegyzendő továbbá, hogy a Gubernium működése a szabadságharc alatt még kevésbbé volt rendszeres, mint korábban. 1703 ősze és Rákóczi zsibói veresége, majd Rabutin elvonulása és visszatérte közt s végül 1708 egy részében a Gubernium hatósága az országnak csak kis részére terjedt ki. A Gubernium figyelmét úgyszólván teljesen a kurucok elleni harc kötötte le, s ez az általa intézett ügyek skáláját is leszűkítette. Végül pedig — részben tagjai elhalálozása és Bethlen Miklós fogságban tartása, rész13*
