Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.
Acta Reviczkyana 159 lymbusból, rajta Reviczky írásával: No. 40. Extractus bonorum Nobilium in Cottu Szaladiensi et Somogiensi. Spectat ad 3tium Extractum Hungaricum. Találkoztunk azonban olyan, kezenyomát jelző iratokkal is. amelyek gyűjteményében nincsenek benne. Különösen érdekes ezek közül Buday. 1704. február 28-án kiadott pátense latinul, hátlapján Reviczky megjegyzésével: D. Buday Generalis Diarii frustum. Buday István tábori leveleskönyve tehát odaveszett .táborának felverésekor, ennyi maradt meg belőle. Nincs meg a gyűjteményben Csató Gáspár Buday nak szóló 1704. március 1-én kelt levele sem, pedig rajta van Reviczky jelzete: 15ta N: 21. Marty. Vagy Buday eskümintája, mely Pápai János fejedelmi secretarius kézírása. Reviczky átmásolta az eredeti iraton és No 18vo 25 Marty •jelzettel látta .el. 17 Ezek az iratok, amelyeknek számát az. 1703-ból és 1704-ből maradt kuruc iratok átvizsgálása során bizonyára még gyarapítani lehet, két dologra figyelmeztetik a kutatót. Mind a kettő a szabadságharc levéltári anyagának pusztulására világít rá. Kétségtelen, hogy a szatmári iratok újra visszakerültek a kurucok kezére, de' napjainkra már csak néhány maradt meg. Ez a nagy pusztulás mindennél jobban mutatja Reviczky gyűjteményének rendkívüli fontosságát. A benne elő nem forduló iratok számozása egy másik gyűjteményére utal. A Rákóczi—Aspremont-levéltárban megvolt Reviczky rovatolt mutatója 783 darab kuruc okmányról: Universalis Index seu Elenchus Literarum variarum Anno 1703 emanatarum. Ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában lévő másolatát ismerjük. 18 Kiegészítése: Index eorum, quae sunt jam inserta Diario Anni 1704., sed éo inscribenda, eredetiben is megmaradt. Az Universalis . Index-ben megtaláljuk az eredeti gyűjtemény darabjait is más számozással. Az Index. valószínűleg a levéltár Rákóczi iratainak másolásaidején kallódott el a leveleskönywel együtt, bár feltűnő, hogy Thaly a bevezetésben nem említi, s kiegészítő része visszakerült helyéré. 2. A gondos forrásgyűjtő Reviczky Imre életrajzát a szabadságharc kitöréséig egész részletesen össze lehetne állítani a Szepesi Kamara levéltárában lévő jelentéseiből. Igen sok jelentése és levele maradt reánk, köztük — amint látni fogjuk — nagy történeti beccsel bíró írások is vannak. Mi azonban itt nem akarjuk összeállítani Reviczky részletes biográfiáját, bár ez a munka nem lenne hiábavaló: kirajzolódnék az adatok sorából egy kamarai szolgálatban élő nemesember sorsa, mely a kurucvilág évtizedeiben nehéz és viszontagságos sors volt, s rávilágítana a kamarai igazgatás, különösen a harmincadok kezelésének homályos részleteire, — de ez a munka már meghaladná tanulmányunk keretét. Midőn egy 1705. júliusában tartott megyei vizsgálat alkalmával őt is kihallgatják, 43 évesnek mondotta magát, tehát valószínűleg 1662-ben 17 A felsorolt iratok II. Rákóczi Ferenc iratainak a kamarai levéltár állagaiból való összegyűjtése során ismé.t összekerültek, és pedig a Rákóczi-Aspremont levéltár említett Acta Reviczkyana című kötegébe. 18 Korábban az Akadémia. Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményében volt; A gyűjtemény Lukinich Imre készítette ismertetése (Bp., 1935.) a 20. dobozban „Iktatókönyvtöredék 1703—1704." címen említi. — Egyik részlete: Octavus Extractus seu Index Literarum a paritionis remansarum, (1—33. 1703-ból, 34-—45. . 1704-ből.) Az Universalis Index összevetése az Archívum Rákóczianwm-han közölt tíz Extractus-szal szükséges, de tanulmányunkat meghaladó feladat.
