Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.

154 Esze Tamás A gyűjtemény összeállítója a sorozatok élén feltüntette, hogy a leveleket ki és mikor adta át néki, sőt gyakran azt is, hogy a nála lévő csomó feldolgozását mikor fejezte be. Az elsőt Sickingen ezredestől kapta, nyilván ő a második és a harmadik sorozat elején említett »commendans« is, a negyediket és az ötödiket a »generalis«-tól, Dietrich de Glöckelsperg bárótól, a kilencediket Csáky István gróftól, Bereg és Ugocsa vármegye főispánjától vette át. Háromnak az eredete nem egészen világos, ezeket nyilván a vár parancsnoka juttatta el hozzá.

6 Miért akarták a leveleket — különösen magyarul — gyűjteménybe foglaltatni? Ha németre fordítják, amint ez, legalább is élőszóval, bizonyosan megtörtént, akkor arra gondolhatnánk, hogy hadi jelentések mellékleteként Bécsbe akarták küldeni, magyar szövegek azonban nem voltak alkalmasak az udvar tájékoztatására. A latin kivonatok bizonyára mégis gyakorlati célból készültek, a magyar azonban bizonyosan nem, inkább a történetíró érdeklődésének jegyeit viseli magán. Hiszen például, mi gyakorlati haszon származhatott volna abból, hogy a levelek elején szokásos üdvözlési formákat is jegyzékbe vették?

7 összeállítójuk az események megörökítésének szándékával fogott munkájához, ezért jegyezte fel a levelek katonai tekintetben jelentéktelen adatait is, gondosan vigyázva, nehogy" elejtsen valamit a levelek tartalmából. Ezért tűnt fel néki az, hogy milyen nagyalakú pecsétet használ Esze Tamás, ezért fűzött rövid tájékoztató és utaló megjegyzéséket az egyes levelekhez.

8

. 0 Suimmarius Extractus Ungaricus Primus: Dominus Sickingen has dedit 15-a Augusti, eas finivi 22. Augusti 1704. Secundus: 1704. a 23. Augusti. Has Dominus Cammendans dedit. Tertius: ex originalibus üngaricís excerptus die 27-a Augusti 1704 a D. Commendante datis. Az egyik latin példány végén:, Finitum 8-va Decembris, et- Domino Commendanti eadem Die resti tutum, 1704. Quartus: a die 6-ta Septembris, ab Èxcellentissimo Domino Generali datus. Finitum 12. 7-bris 1704. Quinius: ex originalibus Ungaricis Anno 1704. a die 14. Septembris... a Domino Generali datis. Sextus: Ex originalibus a 10. Octobris ad 26. Octobris finivi easdem omnes. Az Extractus Octavus mindössze két levélből áll : Hae literae l.-mae quidem in original! propria manu Domini Bercsényi exaratae, alterae in genuinibus paribus die 26-ta Julii vesperi a Domina Karolina Illustrissimi Domini Commendanti loci huj us sunt transmissae, die ver о 27. Julii in Latinum, uti sequitur, translatae — tehát ezeket eredetileg a szatmári vár akkori commendánsa: Comes Fridericus a Löwemburg adta át neki lefordításra. A Nonus: Extractus Literarum 1704. a Domino Comité Csáky datarum. Az, Extractus Decimus eredetéről Reviczky nem nyújt felvilágosítást. E felsorolásból nyilvánvaló, hogy a kuruc levelek kivonatolásával elsőnek Sickingen ezredes bízta meg Reviczkyt. A tőle kapott levelekikel 1704. augusztus 15. és 1704. december 8. között végzett. Szeptember 6-tól a generális bízza meg a munka folytatásával, a tőle átvett leveleket már október 26-ra befejezi. A későbben keletkezett magyar nyelvű kivonatok közé beillesztett néhányat, a maga kezénél lévő levelekből is. Thaly ama feltevése, hogy Reviczky a . Quintus-t Sennyey István tiszántúli kuruc generálistól, a Sèptimus-t Bercsényitől kapta, képtelenség, hiszen tanulmányunk elején idézett soraiban maga írja, hogy a császáriak kezén lévő szatmári várban kivonatolták a leveleket. Nem- valószínű, hogy „gr. Csáky Tstván felügyelete alatt", hiszen erre semmi szükség sem volt. 7 Az Apprecationes Hungaricae felsorolását 1. a VI:18: és a VI:204. számú levél után. 8 Ha a levelet Valamelyik előkelő személy sajátkezüleg írta, ezt feltünteti. (111:26. Széchényi Pál kalocsai érsek Károlyinak szóló levelét 1704. február 12-én „Omnia propria manu scripsit." — IV:34., 35. Rákóczi Sennyeynek írt két leveléről: „Has totaliter manu propria scripsit, praeter titulum deferis, puro scnptas circa 7-mam Novembris." — IV:54. A fejedelem 1703. december 25-i levelének széljegyzete: „Omnia manu propria scripsit cum titulo: Illustrissimo-ac Magnifico