Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Iványi Emma: II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára, 1526–1712 / 130–140. o.

II. RÁKÓCZI FERENC POLITIKAI LEVÉLTÁRA 1526—1712 A Rákóczi-család levéltára már a Rákóczi-szabadságharc előtt is sok viszontagságon ment keresztül. I. Rákóczi György fejedelem idejében a levéltárat a sárospataki várban őrizték. Később Thököly Imre a munkácsi várba vitette. Munkács eleste után 1688-ban a levéltár egy részét .Kollonich érsek, a Rákóczi-gyermekek kijelölt gyámja Bécsbe vitte, másik részét pedig a szepesi kamara foglalta le. A két rész 1700-ban II. Rákóczi Ferenc kezén egyesült. 1704-ben a levéltár újból a megerősített munkácsi várba került; kiegészítése (a hiteles helyekről beszerzett, Rákóczi-birtokokra vonatkozó oklevelekkel s Thököly Imre Törökországból hazahozatott irataival) és rendezése a szabadságharc alatt is folyt. Ebben az időben a levéltár három, egymástól elkülönített részből állt: 1. családi (birtokjogi) vonatkozású és felkelés előtti politikai iratok; 2. gazdasági iratok; 3. az ún. titkos levéltár (a felkeléssel kapcsolatban keletkezett bizalmas természetű iratanyag). A felkelés leverésekor, 1711-ben az egész levéltárat ismét két nagy részre osztották. Az egyik részt, amely a legfontosabb birtokjogi és gazdasági, valamint a kényes természetű politikai iratokat foglalta magában, Lengyelországba (előbb Jaroszlóba, majd Danzigba) menekítették, ahol 1712-ig újabb rendezésen esett keresztül. A másik, otthon hagyott részt ismét lefoglalta a szepesi kamara. A Danzigba menekített részt 1749-ben megkapta a leányágon (II. Rákóczi Ferenc nővére, Julianna revén) rokon Aspremont-család, ettől pedig szintén leányági rokonság címén az Erdődy-család örökölte. Az ErdŐdyek vörösvári kastélyából került a Rákóczi-levéltárnak ez a része, kiegészítve az Aspremont- és Erdődy-családok irataival, a Nemzeti Múzeumba (1920), onnan pedig az Országos Levéltárba.

1 Ma is az Országos Levéltár őrzi »A Rákóczi-szabadságharc levéltára-« című sorozatban. A levéltárnak ez a 3 folyóméter terjedelmű része, amely méltán nevezhető II. Rákóczi Ferenc politikai levéltárának, a következőképpen tagolódik: 1 Thaly Kálmán: Jelentés a Rákóczi—Aspremont—Erdődy-levéltárról. (Századok, 1870. 581—604. ].) Thaly Kálmán: Dunántúli levéltárak ismertetése különös tekintettel II. Rákóczi Ferenc korára (Éttekezések a történeltudományok köréből, Pest, 1873, III. szám, 23—45. 1.) Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem leveleskönyvei... 1703—1712,.Pest, 1873. Előszó. Fekete Nagy Antal: II. Rákóczi Ferenc levéltára. (Levéltári Közlemények, 1940— 1941, Bp, 441—455. 1.)