Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

112 Maksay Ferenc Nagy számban maradtak ránk a megyei és városi iratok közt a helyi igazgatás és jogszolgáltatás közvetlen emlékei. Nem egyszer királyi és csaknem, mindig fejedelmi parancs intézkedett a tisztújítás felől s az aktus is a fejedelem megbízottai jelenlétében ment végbe. Ülésjegyzőkönyvek örökítették meg az érkezett parancsok megtárgyalását, a végrehajtásukra tett utasításokat, helyi pátensek és útlevelek a közrend és magánosok biztonsága érdekében kibocsátott rendelkezéseket. Fejedelmi parancslevelek gyakran szóltak bele irányítóan a megyei törvényszékeken vitt perek folyamatába. Alispáni, szolgabírói, esküdti, adóösszeír ói levelek, tanúsítványok és más kiadványok számolnak be a helyi szervek ellenőrzésére kiküldöttek tapasztalatairól, munkájuk eredményéről, peres (főleg birtok-, hatalmaskodási) ügyekben megyei törvényszék', városi tanács előtt hozott ítéletekről, vallatásokról, idézésekről, végrehajtásokról, hatóságok előtt tett panaszokról. A megyei, városi gazdálkodásnak, a városok pénz- és kölcsönműveleteinek emlékei az elszámolások, nyugták (így a jus armorum címén befizetett összegekről), kimutatások, a városi gazdálkodás ügyében érkezett felsőbb rendelkezések. Megyén és városon keresztül foganatosította a legfelsőbb vezetés a pénzforgalomra, sókereskedésre, vámokra, adó hovafordítására vonatkozó rendeleteit, velük végeztette az árucikkek és kisipari munkadíjak limitációját. (Ránkmaradt a fejedelmi rendeletre készült, főleg 1706-i keletű megyei árszabások sorozata.) Végül jelentős részben a helyi autonómia szervei előtt folytak a magánosok gazdasági ügyei is, amint arról az eladásokat, végrendeleteket, kölcsönügyeket rögzítő kiadványok tanúskodnak. Időről időre a mezőváros és földesura, megyei jobbágy és nemesúr közti viszony, a jobbágyadóztatás kérdései is fölmerülnek, panaszok, kérvények, levelek, instrukciók szövegében. A kiküldött biztosok mellett a megyék is szerepet kaptak a kuruc törvényalkotás vallásügyi cikkeinek és a fejedelem vallásbékét célzó rendeleteinek végrehajtásából. Erre vonatkozóan leiratok, ülésjegyzőkönyvek, helyi vizsgálati jelentések őriznek adatokat. •A megyei iratok jelentős része máramarosi eredetű (kötetbe voltak beragasztva, onnan utóbb kiszedték őket), a városiak közt körmöcbányaiak, tállyaiak, kecskemétiek fordulnak elő legnagyobb számmal. IV. 1. Kérvények a felkelés idejéből* 1704—.1710 1/15 csomó A kérvények benyújtói parasztok, nemesek, papok, iparosok, özvegyek. Kéréseikkel elsősorban tábornokokhoz, főtisztekhez, valamint birtokosokhoz fordulnak (a fejedelem testvéréhez és feleségéhez éppúgy,, * A IV. 1. és IV. 2. sorozat vegyes kérvényei és levelei közt természetesen nem találhatók a fejedelemhez, királyhoz, vagy országos főhatóságokhoz, (megyékhez, városokhoz írottak. Ezeket a megfelelő, fenti sorozatokban (ill. a császáriakSioz intézetteket alább) keli keresni.