Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából : első közlemény / 71–169. o.

82 GALEA FERENC szionáriusokat, missziófőnökségeket és helytartóságokat szer» vezett és tartott fenn saját költségén. A misszionárius személyzet általában minden ügyben a Propagandához fordult, ez pedig az illetékességén kívül eső ügyekben eljárt a kúria megfelelő szerveinél, elsősorban a Sant' Officiónál. Az ő joga az apostoli misszionáriusok kinevezése, de már a megbízással egybekap= csolt felhatalmazások engedélyezésében a Sant' Officio az illetékes. О választotta a missziós püspököket, de a tulajdon* képpeni kinevezés a consistoriumban ment végbe. A püspök= jelöltek kánoni processzusának lefolytatása és feldolgozása a Consistoriális Kongregáció joga volt. A magyar tárgyú kérvények jelentős része a Propaganda Kongregáció joghatósága alá tartozott, vagy a Kongregáció közreműködésével a római kúria más szervei intézték el.

10 III. Magyar tárgyú felhatalmazások, felmentések, kiváltságok. Az ismertetett anyagot a vallási megújhodás korára kors látoztam. Hazánkban a katolikus restauráció az egész XVII. szá=* zadot kitölti és átcsap a következő század első évtizedeire is. Ennek megfelelően az adatokat általában 155o=től 171 i=ig, a szatmári béke megkötésének évéig vezettem. E másfél évszázad alatt számos fontos egyházi intézményünk elenyészett, a meglévők pedig az események forgatagában gyakran pusztí= tásoknak estek áldozatul. A nyitrai püspökséget kivéve az összes egyházmegyék vagy teljes egészükben a pogány török, illetve a protestáns erdélyi fejedelem fennhatósága alá kerültek és elpusztultak, vagy jelentősen megcsonkultak. A puszta címükben fennmaradt püspökségeknek nem volt székhelyük, állandó jellegű kormányzószervük, püspökeik is csak a távolból érintkeztek elszakított híveikkel. A haláluk után maradt csekély levéltári anyag elszóródott, elpusztult. Meglepő azonban, hogy az ország legelső egyházi levéltára, a prímási mily szegény nemcsak középkori, hanem éppen a XVI. század második felé» bői és a következő század első feléből származó anyagban. Pázmány emlékét pl. alig néhány köteg őrzi! Éppen ezért különös jelentősége van a Vatikán különféle levéltáraiból elő* kerülő írásos anyagnak. A sokszáz adat egymástól független történeti mozzana= tokát örökít meg, rövid, regesztaszerű kivonatban, illetve az 10 Martin, M. : Les congregations romaines. (Strasbourg, 1930) — Martin, M.: Les cardinaux et la curie. (Strasbourg, 1930) — Galla F.: Pázmáneum. 49 s. köv. 1.