Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából : első közlemény / 71–169. o.

74 GALLA FERENC egy«egy meghatározott területének ügyeit intézik. A kongre« gácicWendszer tehát lényegében a consistorium megosztása. Vannak kongregációk, amelyekben az elnöki tisztséget a pápa tölti be, ilyen a Sacra Congregatio Sancti Officii; a legtöbb kongregáció élén egy=egy bíboros áll (praefectus). A kongre« gációk tagjai, akiknek az üléseken (congregationes générales) döntő szavazatuk van, kizárólagosan bíborosok. Számuk a kon« gregációk jelentősége és ügyköre szerint változik. A bíborosok mellett prelátusok, szaktudós tanácsadók (consultores) és megs felelő tisztikar végzi a világegyház kormányzásának reájuk eső munkáját. A kongregációk rendszerint havonta tartják ülé« seiket. A praefectus havonta a pápa elé terjeszti a kongregáció* jában hozott határozatokat, amelyek pápai jóváhagyást, meg« erősítést (facto verbo cum Sanctissimo), vagy mint előtérj esz* tések pápai kinevezést, intézkedést igényelnek. A kongregációi határozatokat decretumoknak nevezik. Minden kongregáció« nak saját levéltára van. A levéltári anyag egyes kongregációkból idők multával bekerül a Vatikáni Titkos Levéltárba, ahol külön elhelyezést kap, de több kongregáció, pl, a Sant'Officio saját kezelésben tartja régi anyagát is. A római kongregációk az egyházi élet jelentkező szükség« létei szerint létesültek. A XVI. század végén V. Sixtus meg« állapította a kongregációk számát, körvonalazta ügykörüket, sőt újakat is alapított. Ezzel azonban a kongregációk létszáma és ügyköre nem nyert végleges elintézést, a következő századok« ban ismételten átszervezésen mentek át. Az 1918 pünkösd vasárnapján érvénybe lépett új egyházi törvénykönyv, a Codex Juris Canonici (CJC) tizenkettőben állapította meg a római kongregációk számát. A kongregációi rendszer kialakulása érezhetően befolyá« solta a kúria régi kormányszerveit. A munkamegosztás, amely az új rendszer legfeltűnőbb jellegzetessége, a régi szervek hatás« körét erősen megnyirbálta. A consistorium csak a legfontosabb, szinte kivételes jelentőségű ügyekkel foglalkozott. Ezért ritkáb« ban ült össze: eleinte hetente kétszer, majd egyszer, később csak havonta egyszer. Ujabban már csak akkor, ha a pápa jónak látja. A Poenitentiaria, amely a középkor végén nemcsak szorosan vett lelkiismereti ügyekkel foglalkozott, hanem a külső forum területére is kiterjesztette hatáskörét, IV. Pius és főképpen V. Pius intézkedései folytán visszatért eredeti munka« körére, a forum internumra. A Congregatio Concilii, a Püspökök és a Szerzetesek Kongregációjának a felállítása a Rota Romana hanyatlását okozta. A Signature Apostolica ama csoportja, amely a Szentszékhez befutott kérvényeket a törvényszerűség