Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban / 27–46. o.
36 ILA BÁLINT szített és inspektorsága idején kelt urbáriumnak, összeírásnak és leltárnak nyelve kivétel nélkül magyar. A teljes hét hónapot felölelő jegyzőkönyvben latin nyelvű bejegyzés csupán négy található: 2 levél a breznóbányai ev. superintendenshez, egy a gömöri ev. espereshez és egy jegyzőkönyv a sedes censuralis= ról; a Paskanics György «dvorszky» részére adott utasítás és reverzális tót nyelvű, 26 különben teljes a magyar nyelv haszs nálata. Ez annál érdekesebb, mert a murányi jószág lakossága általában tót nyelvű volt, a népnek legalább 8o%=a a tót nyelvet vallotta anyanyelvének, a balogi uradalom népességének is mintegy fele szintén ezt a nyelvet tanulta meg elsőnek a szülői házban és az sem kétséges, hogy a családok otthon s az embe» rek egymás közötti szokásos érintkezésben tótul beszéltek. A Hottmárscsalád nem magyar eredetű ugyan, maga az in= spektor kifogástalanul beszélt és írt tót nyelven (a két tót nyelvű elintézés az ő fogalmazványa), írásaiból ítélve azonban anyanyelve magyar volt. Expedíciói, utasításai, jelentései, magyar nyelvezetét világos, szabatos s igen könnyen érthető stílus jellemzi, mely — különösen a nem szigorúan gazdasági tárgyú levelekben — a fordulatosságot sem nélkülözi. Ezen= kívül írt és beszélt latinul is (a latin nyelvű elintézések szintén sajátkezű fogalmazványai). A latin hatása csak annyiban állas pítható meg magyar nyelvű írásaiban, hogy az általános és közismert latin fogalmakat és kifejezéseket — a kor nyelvhasz= nálatának megfelelően — magyar szövegben is alkalmazza. Articulus, continentia, appelans pars, adversa pars, erogatio, perceptio, introitus, supplicatio, in specie stb. jogi és gazda* sági fogalmakkal sűrűn találkozunk írásaiban, nem ritkák azonban a magyar megfelelők sem. A «dézsma» sokkal gyako= ribb, mint a «décima», a «kilenced» általánosabb, mint a-«noná», az «ötöd» és a «heted» csak magyarul fordul elő, a «rationes» helyett csaknem mindig a «számadást» olvashatjuk és így tovább. A leltározás ügyében kiadott magyar nyelvű utasítás sában néhány közismert latin kifejezésen kívül nincs más idegen szó, holott Jolsván, Lubenyikban és Murányalján, ahol a leltárt felvették, 27 tótul beszéltek s ezt a nyelvet beszélték a tisztek is. Mi magyarázza meg Hottmár írásbeli ügyintézésének magyar nyelvűségét? Már a középkorban a magyarság s nem« zetiségek együtt= és egymás mellett élése Során kifejlődött és az újkorban csak tovább erősödött a magyar kultúrhatás, mely 26 A latin nyelvűek: fol. 95., 104., 158.; tót nyelvűek: fol. 84. 27 Fol. 85.
