Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - SZEMLE - Elekes Lajos: Román levéltári kiadványok / 318–326. o.

SZEMLE 321 tarul Arhivelor Statului, Bucuresti—Cernauti—Chisináu—Cluj— Craiova—lasi—Nasaud—Timisoara—Brasov (Bucuresti, 1939).) Ez a könyv négyszázhúsz oldalon'tájékoztatja az olvasót'arról, milyen természetű anyagot kereshet az Állami Levéltárakban, s milyen osztályon, milyen beosztásban találhatja meg azt, amit keres. Rész* letes ismertetésről, leírásról természetesen nem lehet szó. De ez az átfogó ismertetés is igen jó szolgálatot tehet annak, aki a román levéltárak anyaga iránt érdeklődik. A bucuresti=i levéltár anyaga öt osztályra tagozódik. Az első, a közjavak osztálya őrzi a kisajátított kolostorok iratait; ide osztották be azután az állami birtokok kezelésével kapcsolatban keletkezett, s a földmívelésügyi minisz= tériumtól levéltári kezelésbe bocsátott iratokat, birtokpereket, családok és magánosok állami tulajdonba került iratait és egyes, vásárlás vagy fényképezés stb. útján a levéltár birtokába ju= tott darabokat. A második, az adminisztratív osztály a régi és a modern közigazgatás elévülési határon túlkerült anyagát őrzi, a harmadik a bíróságokét. Negyedik a könyvtár, ötödik a regisztratúra. A moldvai központ, lasi levéltára nagyjából hasonló összetételű; a többi kerületi levéltár anyagát a helyi viszonyok módosítják. A szélesebb érdeklődés fölkeltését célozza a román miniaturisz= tikai kiadványok с sorozat, melynek első (és tudtunkkal eddig* egyetlen) darabjaként Magdalena N. Iorga finom iniciálisrajzai Iát* tak napvilágot (Initiale, litere, ornate, chenare si înflorituri din documente muntene si moldovenedin veacuIXVlUlea siXVIIWea. — Craiova, 1928/9). Hat táblát ad 1629—1787 közti időÉől származó kezdőbetűk, szövegdíszítések, zárójelek pontos, színes másolatával. Sajnos, a táblák csak a díszítéseket adják, a szövegben való elhelyes zésükre, ami műtörténeti szempontból sem érdektelen, írástörté« neti szempontból pedig alapvetően fontos, nem adnak felvilágosít tást. — Ebbe a csoportba sorolható A. Sacerdoteanu-пак építészet» történeti szempontból érdekes kiadványa: Proecte pentru palatul Arhivelor Statului. Gontributie la istoria arhitectirrii noastre ín sec. XIX. (Bucuresti; 1940), melyben számot ad a bucuresti=i levéltár viszontagságairól, míg i866=ban végleg beköltöztették a mindenképen alkalmatlan lVlihai=Vodä=koIostorba, továbbá a bajoks ról, amelyek itt érték, s a tervekről, törekvésekről megfelelő levél= tári épület emelésére. Ezek a törekvések 1882—96 közt eredmény* nyel kecsegtettek (akkor keletkeztek a tervrajzok, melyeket a kiad* vány most közzétesz), utóbb azonban meghiúsultak. Énnek követ* keztében a bucuresti=i levéltárnak ma sincs saját, levéltári célokra készült épülete. A harmadik csoportba azok a kiadványok tartoznak, melyek a történetkutatók, elsősorban a levéltárnokképző főiskolai hallga* ' tók technikai felkészültségét iparkodnak előmozdítani. Ide tartó* zik /. Bianu egyetemi tanár, akadémiai könyvtáros paleográfiai albuma, melynek első kiadása i922*ben, a második i929*ben, s a harmadik, melyet most ismertetek, N. Cartojan egyetemi tanár gondozásában i94o=ben jelent meg. (Album de paleografie ro* Levéltári Közlemények. 21