Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.

hZ UGARFÖLD MEGMŰVELÉSE ÉS A KORMÁNYHATÓSÁGOK 285 általuk sérelmesnek tartott intézkedés ellen. Árva, Esztergom, Nyitra, Pozsony, Ugocsa, Torna és Zala vármegye — az ország egész különböző' részein fekvó' törvényhatóságok ! —- külön* külön hosszú felterjesztésekben fordultak a helytartótanácshoz. A megyék kivétel nélkül egyrészt a földesurak sarkalatos jogát hangsúlyozzák: a föld minden terményébó'l, bármelyik vetés* forgóban is termett az, szedhessenek kilencedet, másrészt pedig attól félnek, hogy a legelő megszűkül és az ugarolás elhagyá* sával a fold terméketlenné válik. A legrészletesebb Torna megye felterjesztése. Kifejti benne a megye, hogy a rendelkezés ser* kentő hatása kétségtelen a jobbágyság szorgalmára, ám igen tág lehetőség nyílik a visszaélésre, s a tömeg többet fog mere* .szelni, mint amennyire erői képessé teszik. Akik eddig alig tudtak két nyomás.t megművelni, most a mentesség reményé* ben, kis és bizonytalan haszonért a harmadik nyomásba fogják ekéjüket akasztani. Az adózó népnek valójában nincsen ideje és módja a kellő művelésre, trágyázásra, erőit túlságosan meg* osztja, a gazdálkodás számos segédeszközét elhanyagolja. Ha a természet követelte pihenés el fog maradni és a kimerült föld terméketlenné válik, hogyan fogja a jobbágy a termőképességet visszaadni, amikor most is csak gyatrán tudja a két nyomást megművelni. A fiskális és a szociális szempontokra is felhívja a figyelmet: ha a föld terméketlen lesz, a nép nem tud majd megélni s következetesképen nem is tud majd adózni. A földes* urak pedig — fejezi be panaszait a megye —, miután jogsérel* met jégsérelemre szenvednek, végül is teljesen terméketlen földterület urává lesznek.

11 Az udvarban ezidőtájt a magyar gazdasági élet átalakítás sának kérdésével az állami gazdasági bizottság foglalkozott. A bizottság is megfontolás tárgyává tette a harmadik nyomás kihasználását és megállapította, hogy az udvari kamarának az a véleménye, hogy az ugar feltörésével a.szükséges legelő* terület nem fog rendelkezésre állani, teljesen helytálló. A magyar földművesről ez a bizottság azt vallotta, hogy rest és könnyelmű, 11 O. L., Helyt. lvt. 1193/1774. —' Árva megye márc. i2=én, Esztergom márc. i=én, Nyitra márc. 5=én, Pozsony ápr. 6=án, Torna máj. io*én, Ugocsa ápr. i2=én, Zala pedig ápr. 27*én tartott köz= gyűlésén foglalkozik az üggyel. Pozsony megye a legelőhiány okozta állatállomány csökkenéstől azért fél, mert így a földek termőképességé* nek fenntartásához szükséges trágyamennyiség el fog maradni. Nyitra megye kifejtette, hogy a borsó és a lencse a gabonánál jobban kimeríti a föld termőerejét. Esztergom szerint, ha ősszel nem pihent földbe vetik a magot, hasznavehetetlenül nyerik vissza ; s ezt a kísérletek igazolták( ! ).