Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Baraczka István: A levéltári kutatás : néhány szempont a törvényhatósági levéltárakban való kutatás kérdéséhez / 12–20. o.
18 BARACZKA ISTVÁN életviszony és élet=igény fordul a közigazgatás felé elrendező, szabályozó és megoldást kereső követeléssel. Hasonlítsuk csak össze a múlt század negyvenes éveinek közigazgatását a folyó közigazgatással. Ma már a levéltáros nem zárkózhatik el anyás gával az érdeklődés elől még akkor sem, ha anyagának létre* jöttekor e szempontok nem állottak világosan sem a létrehozó szervek, sem a létrehozásukban érdekelt jogalanyok előtt. A megoldásra váró és sürgető igények azonban tapasztalt és felkészült levéltáros útmutatásával mindig meg fogják találni a szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen szempontokat. A levéltárosnak pedig nemcsak az a feladata marad, hogy a tőle megkívánt szakszerűséggel álljon a kutatók rendelkezésére, hanem hogy ne tévessze szem elől az érdekek lelkiismeretes védelmét. A tudományt szolgáló levéltári anyagot törvényhatósági levéltárban csak egy tudomány, pl. a történettudomány kuta* tási igénye szempontjából vizsgálni: a probléma megkerülése volna. Még akkor sem állná meg a helyét a kérdés ilyen értelmű vizsgálata, ha a törvényhatósági levéltár anyaga minden kap* csolatát elveszítette volna a mindennapos gyakorlati élettel és teljes egészében úgynevezett történeti anyagnak volna minősíts hető. így is legfeljebb egyes tudományágak történeti szemlélés téről lehet szó. A helyzet azonban korántsem ez. A törvény* hatósági levéltárak anyagát, közelebbről a tudományt szolgáló anyagot és a régiség fogalmát nem lehet fenntartás nélkül össze* kapcsolni. Egyáltalában közigazgatást szolgáló anyagról és tudományt szolgáló anyagról beszélni: csak szempont, a kutatásnak hasz* nos és szükséges szempontja, melynek többé*kevésbé átfogó és elrendező, disztinktív jelentősége van. Egyrészt ugyanis a törvényhatósági levéltár anyaga mindig tartalmaz olyan elemeket, amelyek egészen frissek és amelyeket mind a közigazgatás, mind a tudomány igényelhet (választói névjegyzékek, a levéltár őrizetébe különlegesen utalt jogbiz* tosító iratok, vízikönyvek stb.), másrészt akár újabb keletűek, akár régiek, nemcsak egy tudománynak (a történettudomány* nak), hanem minden — az anyag tartalmának és formájának természete szerint — érdekelve lévő tudományágnak kutatási területéül szolgálhatnak. Éppen ezért, a tudományos kutatás szemszögéből sem cél* szerű az anyagot történeti és élő anyagra (archives historiques, archives courantes) tagolni. Helyesebb a levéltáros számára anyagának tudományágak szerint való elválasztása, termesze* tesen csak kutatási elvi szempontból. El kell határolni pl. a tör* ténettudomány érdeklődését a politika érdeklődésétől, ; és ez
