Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A VÁROSOK ÉS A MAGYAR KAMARA 221 tehát hármas: központi igazgatás (ennek érdekében a királyi jogok, jövedelmek felkutatása és érvényesítése); a befolyó rendes és rendkívüli jövedelmek kezelése; végül a kezelő* hivatalok és tisztviselők ellenőrzése, számadásuk felülvizsgálása. Élén a kincstartó áll és ez négy tanácsossal és egy számadás« mesterrel intézi az ügyeket. Jelentéseit postán küldi a királyhoz az udvarba. Ez az intézmény nem működhet sokáig, már 1529 őszén el kell menekülnie Szolimán hadai elől. I. Ferdinánd ij?i=ben Pozsonyban alapítja meg ismét. Főnökének elnevezése most superintended, majd elnök (praefectus). Ez évenként terve* zetet kap a királytól a kiadásokról, költségvetésszerű előirány* zatot, amelyet királyi engedély nélkül nem léphet át. Az 1548 dec. i2*i utasítás a magyar kamara hatáskörébe utalja a hadiadó, a dica kezelését és a végvárak ellátását is. Másrészt azonban megnyirbálja a hatáskörét, mert elveszi tőle igen fontos jövedelmi források kezelését és ezeket az alsó* ausztriai kamarára bízza. így a Mátyás király óta alsóausztriai kézen levő Kismarton, Kőszeg, Szarvkő, Fraknó, Kobold, Borostyánkő, Rohonc uradalmat, a két leggazdagabb har= mincadot: a pozsonyit és a magyaróvárit, valamint a magyar* óvári királyi uradalmat, azonkívül -a Fuggerektől és Mária özvegy királynétól visszaszerzett bányákat és bányavárosokat.

35 Ezeket az elidegenítéseket a rendek természetesen igye* kéznek megszüntetni. Az 1625: XXXIII. t.=c. kimondja, hogy a harmincadok Pozsonytól az Adriáig a magyar kamara alá ren* deltessenek. Ez csak kívánság marad, a nyugatmagyarországi uradalmakat azonban iÓ47*ben II. Ferdinánd visszacsatolja. A Pozsonyban műkodó' kamara az akkori közlekedési viszonyok közt nehezen tudja intézni a felsőmagyarországi ügyeket. Ezért itt külön adminisztrációt szerveznek s ezt i5Ó7*ben rendes kamarává alakítják át. Ezt szepesi kamarának (camera Scepusiensis) nevezik, székhelye Kassa.

3

"

6 A szabad királyi városok közül Kassa, Eperjes, Bártfa, Szeben és Lőcse esik a hatósága alá tartozó területre. Nagy királyi jószágokat kezel, gondot kell viselnie minden erődített hely és, végház jókarban tartására, az őrség ellátására, s ellenőriznie kell a bányaművelést.

37 De a pozsonyi kamara hatásköre fontosabb «a szepesiénél, egyre több ügyben intézkedik. Nagy szerepe van 35 Kérészy Z. : Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. (Budapest, 1916) 41—45. I. 86 Acsády I. : A pozsonyi és szepesi kamarák, 1565—1604. (Buda» pest, 1894) 11. 1. 37 Kérészy Z.: i. m. 71. I.