Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

216 FELHŐ IBOLYA szavazott meg. Ha két évre szavaztak meg rovásadót a rendek, a városoknak is két éven át kellett taxát fizetniük.

18 A cenzus földbér volt, melyet a városok a királynak, mint földesuruknak voltak kötelesek fizetni. De a taxa mindinkább rendessé kez= dett válni, a cenzus lassan beleolvadt.

19 A taxa nagyságát a király az országgyűlés folyamán állapítja meg; amikor sűrűn tartanak országgyűléseket, kisebb, mikor ritkán, akkor nagyobb Összegben.

20 A városok maguk hajtják be a taxát és egy összeg* ben fizetik ki a magyar kamarának. Ha a város nagynak találja a taxát, a királyhoz folyamodik és ez sokszor elengedi egy részét, vagy beszámítja a város másfajta szolgáltatásait a taxafizetésbe. Ilyen szolgáltatások közé tartozik a katonák elszállásolása, a hadifuvarozás (vectura), az ingyenmunka (gratuitus labor); a katonaság számára gabona, zab, a várak építésére fa és egyéb anyagok szállítása. Ha a királynak gyorsan pénzre van szüksége, a kamara útján kényszerkölcsönöket vesz föl a városoktól, elő* légként a következő taxára. b) Szervezetük, gazdálkodásuk. A polgárság élete, jogviszonyai különböznek az ország többi lakójáétól; a polgárság külön rend. A város falain belül egy önmagát kormányzó zárt népesség él. A XVII. században oligarchikus kormányzásformát látunk a városokban, az ügyek intézése a polgárság legfelsőbb, leggazdagabb rétegének kezes ben van. A városi hatóság a bíróból (iudex, Richter), a belső tanácsból és a külső tanácsból áll. Ezenkívül egyes városokban a század közepéig, sőt végéig fennmaradt a közgyűlés, az össz= polgárság gyülekezete. A belső tanácsnak (senatus) 12 tagja van, ezek a tanácsosok vagy esküdt polgárok (senatores, iurati cives, Ratsherrn). A külső tanács egyes városokban 24 tagú, más városokban pedig 50—100 tagot.számlál; elnöke a nép= szószóló (tribunus plebis, Vormund, Fürmender), tagjai a választott polgárok (electi cives, centumviri, Genannte), magának a testületnek választott község (electa communitas, communitas centumvirorum) a neve.

21 Tisztújítás a legtöbb városban minden évben van ; így 18 O. L., kam. lvt.

f Expeditiones Camerales, 1625 jan. 8., 45. sz. 19 Acsády I. : Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt, 1526—64. (Budapest, 1888) 113—123. 1. 20 O. L., kam. lvt., Exp. Cam. 1638 aug. 6., 1. sz. 21 Ladomérszky P. : Kassa gazdaságpolitikája a török hódoltság korában. (Szeged, 1943) 12—14. 1.; Kerekes Gy. : Polgári társadalmunk a XVII. században. (Kassa, 1940) 16. 1.