Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából : első közlemény / 71–169. o.
PÁPAI FELHATALMAZÁSOK 145 Religionis, dujrnmodo fias Presbyter saecularis et curam animarum suscipias in Transylvania, Apostolica auctoritate tenoré praesens tium dispensamus . . . tibique, attento quod in Transylvania non= dum est Episcopus ab hac Sancta Sede eonfirmatus, ut absque Uteris dimissorialibus Ordinarii loci a quocumque quem malueris Antistite gratiam et communionem Apostolicae Sedis habente in propria dioecesi residente vei in aliéna de Dioecesani loci consensu pontificalia exercente per te eligendo clericali charactere, quatenus illo nondum sis insignitus, insigniri ac de quatuor Minoribus quatuor feriatis vel non feriatis sive unica et subinde ad Sacros Subdiaconatus et Presbyteratus Ordines tribus dominicis sive aliis festivis diebus continuis vel interpolatis etiam extra tempóra ad id in iure statuta ас interstítiis a Sacro Concilio Tridentino designatis minime servatis annique curriculo non expectato, etsi in unoque ex dictis Sacris Ordinibus antequajn ad alium promovearis te minime exercueris, ad titulum perpetui beneficii Ecclesiastici, dummodo illum pacifice possideas et illius fructus, redditus et proventus ad congruam tui sustentationem sufficient tuque ad id idoneus reperiaris, promoveri et promotus in illis etiam in altaris ministerio ministrare libère et licite valeas, auctoritate et tenoré presentis concedimus et indulgemus» . . . Arch. Prop. Lett. rif. vol. 8i. f. 264. г.; Act. vol. 15. f. 221. г.; Lett. volg. vol. 19. f. 8. г.; Secr. Brev. vol. 872. f. 96. r. — 97. r. 163g. VI. Zigula János András esztergomegyházmegyei pap= növendék felmentést kapott «super defectum aetatis ad Presbys teratum». U. o. vol. 873. f. 670. r. 163c. VII. Regényes utakon jutott az örökvárosba az előkelő kolozsvári származású Forder Deêsy István, a kálvinista Deésy Ands rás és a katolikus Bornemissza Anna fia. Anna asszony testvéröccse,, aki ifjú korában a deési iskolába járt és nővére, aki asszonykorában mindkét leányát a katolikus vallásban nevelte fel, szintén katolikus volt. Deésy András azonban megkísérelte, hogy fiát saját valiásás nak megnyerje. Az ifjú, hogy az atyai nyomástól megszabaduljon, elhagyta Erdélyt és egy időre Nagyszombatba távozott, ahol Páz= mány megbérmálta. Innen visszatért a családi otthonba, de mivel atyja a kálvini vallás követésére kényszerít ette, anyja beleegyezésé= vel egy másik, hasonló körülmények közt vergődő ifjúval Konstantin nápolyba került. Itt érintkezésbe jutott a francia követséggel. Â hagyományos francia=török jó viszony alapján a Szentszék, 1622 óta a Propaganda Kongregáció a francia követekre bízta a török birodalomban élő katolikusok, és főképen a misszionáriusok védel= mét. Olykor a velencei követet is felkérte a támogatásra. Ebben a kettős támogatásban a hódoltsági missziók is részesültek, különö= sen egy=egy válságos pillanatban. A török fővárosban kapucinusok, jezsuiták, konventuálisok és egyéb szerzetesek mellett teatinusok tevékenykedtek a latins és görögszertartású katolikusok, a külön= féle ritusú szakadárok, valamint a protestánsok között. A rend, amelyet tienei Szent Kajetán és IV. Pál pápa alapí= tott, a Neri Szent Fülöp alapította oratoriánusokkal és Loyolai Levéltári Közlemények. 10