Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.
A SELEJTEZÉS BUDAPEST LEVÉLTÁRÁBAN 77 április 23=i döntése után már nem igen voltak alkalmasak az idők ilyen felelősségteljes munka végzésére. Különösen súlyo= san érintette a levéltárat az a csapás, hogy az úgynevezett B=Iisták során személyzetének jórészét elveszítette. Csak lassú ütemben, kisebb=nagyobb megszakításokkal folyhatott a selej= tezés munkája. Amint az idők járása könnyebbre fordult, Gárdonyi főlevél* tárnok újra rámutatott a selejtezés szükségességére és a munka ütemének fokozását kívánta. Megállapította azonban azt is, hogy akkori létszámával a levéltár még a mindennapi ügyeket is csak nehezen tudja ellátni. Kérte tehát, hogy vagy gondos= kódjának a selejtezésnek a levéltár hatáskörén kívül, az anyag beküldése előtt való elvégzéséről, vagy pedig adják meg a levél= tárnak a szükséges személyzeti létszámot, mert csak így tehet eleget minden ráháramló feladatnak. 22 Nem sokkal később azután kedvező fordulatot vett a levéltári személyzet ügye és így nemsokára nagyobb erővel folyhatott a selejtezés munkája. Eleinte a selejtezést válogatás nélkül ki kívánták terjeszteni minden iratanyagra, tekintet nélkül korára, vagy jellegére. Ké= sőbb megváltozott e tekintetben a felfogás és az alapelv az volt, hogy a főváros egyesítése előtt keletkezett levéltári anyagot ki kell vonni a selejtezés alól. Gárdonyi főlevéltárnok selejtezési javaslata már csak az egyesítéstől kezdve létrejött iratanyagra vonatkozott és jegyzeteiben félreérthetetlenül kifejezte azt a szándékát, hogy az 1873 előtt létrejött iratokat mentesíteni szándékozik a selejtezés alól. Ez az álláspont nagyjából ma is elfogadható. A felületes szemlélő talán csak azt veszi észre, hogy Buda= pest főváros törvényhatóságának megalakulásától kezdve az iratanyag igen nagy mértékben megszaporodott és hajlandó arra a megállapításra jutni, hogy a nagy irattömeg megritkítását a levéltári anyag elhelyezése teszi szükségessé. Más, szintén felszínes felfogás szerint az újabb iratoknak nincs történeti értékük, tehát nyugodtan kiselejtezhetők. De a selejtezési határ= nak 1873 november i7=ében való megállapítását komoly érvek= kel lehet támogatni. Budapest főváros törvényhatóságának megalakulása az ügykezelés rendszeressé és egyöntetűvé válásában igen fontos határállomásnak tekintendő. Az 1872 : XXXVI. t.=c, amely a három testvérváros egyesítését kimondotta, újabb jogalkotá= sunknak szerencsés műve volt, többek között, mert sok bizony= 22 A főlevéltárnok 1926. évi május 8=án 123. lvt. szám alatt kelt előterjesztése. Hivatali ügyviteli iratok 71/1914.
