Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.
A SELEJTEZÉS BUDAPEST LEVÉLTÁRÁBAN 69 mókba kötöttek sok olyan térítvényt, melyekre a rajtuk fel= tüntetett iratok visszaérkezése következtében többé nem volt szükség. iooo=ból és iooi=ből szintén maradtak selejtezésre különválasztott iratok. A különválasztott iratok (i884=ben mintegy 5 %) megsemmisítésére mégsem merték rászánni magukat. Ennek köszönhetjük, hogy a különválasztás szem= pontjait megközelítőleg ismerjük. Főleg elutasított kérvények voltak ebben a sorozatban, miniszteri leiratok kézbesítés, értesí= tés ügyében, hivatalból kiállított szegénységi bizonyítványok, kézbesító'ívek és más effélék. Voltak a sorozatban olyan darabok is, amelyeket a szakhivatallá fejlődött levéltár később megtar= tandónak ítélt részben közigazgatási, részben történeti értékük= nél fogva. i887=ben Toldy László főlevéltárnok a tanácshoz intézett és különféle levéltári kérdésekkel foglalkozó előterjesztésében határozott javaslatot tett a selejtezésre vonatkozólag. 5 Javaslata szerint a selejtezésnek kettős célja van, egyrészt, hogy a levéltár ne legyen kénytelen értéktelen iratokat őrizni, másrészt, hogy helyet lehessen nyerni. A régi anyag selejtezését a rendezéssel együtt akarta elvégezni. Az újonnan beérkező anyagra vonat= kozólag azt javasolta, hogy ahhoz ezentúl iratjegyzék készüljön és az iratjegyzéken tüntessék fel, melyik darab selejtezendő ki. A tényleges kiselejtezést, amelyet természetesen a levéltárnak kellett volna elvégeznie, az anyagnak a levéltárba való érkezésé= tol számított öt év múlva tervezte. Véleménye szerint kiselej= tezhetők a magánfelek elintézett beadványai, «minthogy az elintézésről úgyis az előadói ív tesz tanuságot», továbbá a tanácsi, vagy közgyűlési határozatok kézzel írt, vagy kőnyo= matos másolatai, melyek megvannak az előadói íven és csak akkor van helye kivételnek, ha az előadói ív nem található meg. 6 E javaslattal a selejtezés ügye nem jutott előbbre. A tanács nem intézkedett Toldy előterjesztése ügyében. A levéltárnak nem is volt akkora személyzete, hogy selejtezést végezhetett volna, jóllehet a Toldy által kiselejtezhetőnek ítélt darabok könnyűszerrel kiválaszthatók lettek volna a többi iratok közül. Mai szemmel nézve a Toldy=féle javaslatnak nem egy támadható pontja van. A másolatok kiselejtezése általában nem tekinthető aggályosnak, ha megvan az eredeti határozat, a magánfelek beadványait azonban nem szabad eleve értékte= 5 Toldy főlevéltárnok 1887 szeptember 8=án 402. lvt. szám alatt kelt előterjesztése a tanácshoz. Hivatali szervezet kialakulására vonats kozó iratok gyűjteménye a székesfőváros levéltárában. 6 A jelentések, előterjesztések és határozatok idézése kivonatos, az eredeti terminológia lehető megtartásával.
