Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.

AZ ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 369 kiterjedt és amely közvetlenül a kereskedelemügyi minisztérium alatt állott. Ugyanakkor megszüntették az építésügyek t84Q=ben szervezett bécsi főigazgatóságát (General=Baudirektion) és az országos építészeti igazgatóságokat, amelyeknek hatáskörében ettó'l kezdve az út=, víz= és úgynevezett magasépítési ügyek maradtak, közvetlenül a kereskedelemügyi minisztérium má= sodik osztálya (Bau=Sektion)alá rendelték.

29 A központi hatóság átalakítását 185? nov. i=én az országos szervezet reformja követte nyomon. Már az 185i=i reformnál a leglényegesebb vonást abban figyelhettük meg, hogy az építésügyi szervezet igen szoros összefüggésbe került a kÖzigaz= gatási hivatalrendszerrel. Ezt a kapcsolatot az 1853=1 reform még inkább elmélyítette, amennyiben az építészeti hivatalokat a helytartóság alá rendelte. Amikor Albrecht főherceget 1852= ben Magyarország kormányzójává nevezték ki, a magyar hely= tartóság a kormányzóság nevet vette fel [K. k. Militair= und Civil=Gouvernement (General=Gouvernement) für Ungarn]. A kormányzóság (helytartóság) alatt 5 helytartósági osztály (Statthalterei=Abtheilung) működött, ezek megyékre, a megyék pedig ismét járásokra oszlottak. Láttuk, hogy már az 1851=1 reform ennek a közigazgatási hálózatnak megfelelően építette ki az építészeti hivatalszervezetet, amelyen i85^=ban alig vál= toztattak. Változtatásra csak a bécsi főigazgatóság feloszlatása adott okot. Amíg a bécsi főigazgatóság működött, az országos igazgatóság jelentősége csekély volt, külön hivatalt nem is kapott, hanem a budai tartományi építészeti hivatal szerepelt mint magyar igazgatóság. Megváltozott a helyzet a bécsi főigaz= gatóság megszüntetése után. Szükségessé vált, hogy a tar= tományi hivatalok és a kereskedelemügyi minisztérium közé magyar hatóságot iktassanak, amit úgy oldottak meg, hogy a kormányzóság keretén belül építészeti osztályt állítottak fel, amelynek élére építészeti igazgatói címmel Menapace Flórián került.

30 Ez az osztály mint építészeti igazgatóság fölötte állott a helytartósági osztályok mellé rendelt, illetve azokkal bizonyos fokig egybeolvasztott 5 építészeti igazgatósági osztálynak (Bau= direktions=Abthei!ung), amelyeknek székhelye továbbra is Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad maradt. Mindegyik épí= tészeti igazgatósági osztály mellett műszaki számvevőosztály is működött, ami megfelelt a korábbi számvevési gyakorlatnak. Újítást jelentett azonban, hogy a számvevőhivatalok nem az 39 Id. Sammiung, 1852 okt. 11. 52166—1516. sz. 30 Az osztálynak 14, majd 8 tisztviselője volt. Helytartótanácsi Ivt. Kormányzósági lvt. 1854 : 2

453- sz. Levéltári Közlemények. 24