Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Papp László: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése, 1681–1713 / 310–344. o.

316 PAPP LÁSZLÓ ő pénzelte le az ítélőmestert. Ilyen módon szegény nemes nem is lehetett pernyertes. A mandátumok egyre nagyobb fontosságra tettek szert, mert az ítéló'mesterek csak ú. n. mandátum praeceptoriumra járhattak el. Ha a felperes az ilyent nagy költséggel megszerezte, az alperes ú. n. mandátum inhibitorium útján megtilthatta a per megindítását azon a címen, hogy nem tudott az első parancs kiadásáról.

24 «Száz praeceptorium közül alig volt egy, melyet nem követett inhibitorium» — írják. A felperes erre újra mandátum relaxatorium útján feloldatta a tilalmat, és ez így ismétlődött háromszorsnégyszer még a per megindítása előtt. Sőt még a per közben is különféle tiltó, halasztó és egyéb mandátumokkal kivehették az igazságszolgáltatás hatalma alól a szorult helyzetbe jutott felet.

25 Szinte szállóigévé vált a kíván* ság: «iudicia prothonotarialia necessario aut cassanda, aut castranda!» Az ítélőmesterek által elkövetett visszaélések meg= szüntetése III. Károly korában a bírói reformtörekvéseknek is egyik főpontja volt.

26 Ennek a helyzetnek kissé bővebb ismertetésére azért volt szükség, hogy megérthessük az ítélőmester tisztségének nagy jelentőségét és szerepének megváltozását. Míg ugyanis az ítélő= mester kezdetben a nádori kancellária főnöke volt, addig Ester* házy Pál idejében már teljesen kivált a kancelláriából és a nádor nevében — de egyébként önállóan működött.

27 Ez jól meg= fasc. 4. nr. 131., 135. stb. Meskó Ádám ítélőmestert bevádolták a kancel* lária előtt, hogy bizonyos Szalaysügyben igazságtalanul bíráskodott. Lad. 53. prot. 7. fol. 415. 24 Lad. 44. fasc. 1. nr. 41., fasc. 2. nr. 144. stb. 25 Lad. 46. fasc. 2, nr. 41.; Lad. 47. prot. 4. fol. 73. — A kincstár kieszközölt egy mand. executoriumot. Az alperesek nyomban bebizos nyitották, hogy nekik van igazuk, erre a nádor, aki csak a felek előadásáé ból tájékozódhatott, sürgősen kiadja az inhibitoriumot. Lad. 47. prot. 4. fol. 55. — Ezért a protonotariusok sokszor elhalasztották a mand. végrehajtását. Pl. Lipót királynak Meskóhoz intézett rendeletén a követe kező megjegyzés olvasható: «praesens benignum ex superabundanti inhibitorio supersessorium mandátum mihi. . . prothonotario . . . exhibitum est. Et ut pars quoque actorea suam Maiestatem . . , humils lime informare, et tanto securius ipse quoque magister prothonotarius — qui ad utriusque partis . ., exauditionem iuramentaliter obstrictus esset — procedere possit, suam resolutionem ... aliquantisper distulit." Lad. 44. fasc. 2. nr. 132. 26 Az ítélőmesteri bíráskodásról szóló részt Bónis Gy.: i. m. *ió—38. 1. alapján vázoltam, kiegészítve Esterházy nádorra vonatkozó adatokkal. 27 Ezért írja sokszor a nádor: «... si aliqua partium . . , contenta non esset, de praesentia Tui, in Curiam Regiam nostram (!) trans= mittere debeas.» Lad. 44. fasc. 3. nr. 12.