Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
244 FOG LEIN ANTAL A nemes birtokosok és a székely határőrök önkéntes adomás nyaiból a szék Csíksomlyón megkezdte az építést, s i84i=ben készült el a tágas, nagy, emeletes székház. 383 A szék 1876 szept. i=én Csík vármegyévé alakult át és a székhely Csíkszereda lett. Az új vármegye központi hatósága Csíkszeredára költö= zött; de a levéltár még sokáig Csíksomlyón, a volt székházban, annak egyik földszinti boltozott szobájában maradt i88o=ig. 384 Doboka vármegyének sohasem volt állandó székhelye. Rendesen valamelyik birtokos, vagy maga a főispán engedte át a kúriáját a gyűléseknek. így a vármegye iratai is faluróWalura vándoroltak. Az állandó székház építésének terve legelőször 1740 körül vetődött fel; de az építésre nem került sor. 1763a ban hivatalosan Szék mezőváros jelöltetett ki székhelyül. i770=ben három különféle helyen őrizték az iratokat. 385 Idővel a vármegye Széken házat szerzett, amelyet büszkén «domus Praetorialis Székiensis» néven emlegettek, de bizony csak egy kerítetlen udvar közepén álló hosszú, nádfedeles, földszintes ház volt. I775=ben Kendi=Lónára, az akkori főispán, Teleki Ádám gróf udvarába költözött a vármegye. i785=ben József császár rendeletére a vármegye felső kerülete Belsőszolnok vármegyébe kebeleztetett. Ekkor Désre került a vármegye fel* osztott levéltára, amikor «örökös kárával a maradéknak sok oklevelei oda vesztek". 386 i7oo*ben visszaállították a régi vár* megyét s levéltárát is visszaadták. i7o8=ban Bonchidára került a székhely, 387 de néhány év múlva ismét Székre, s székházul itt a széki katonai kvártélyházat rendezték be. De a ház leégett és a vármegye ismét székház nélkül maradt. Ekkor Bánffy György báró átengedte válaszúti kúriáját a vármegyének és itt volt elhelyezve éveken át a levéltár is. i8o3»ban Nagyiklódra akartak költözni, de legfelsőbb helyen a házvételhez nem adták meg az engedélyt. 388 i8oó=ban Doboka falu lett a központ és ettől kezdve i8i8=ig itt volt a levéltár és a tanácskozó helyis. 389 A még mindig székház híján szűkölködő vármegye most Szamosújvárra vetette tekintetét, amely ugyan Belsőszolnok vármegyében feküdt, de vagy két évtizede már sz. kir. város és fejlődőképes, kiváló piaccal rendelkező hely volt. A szamos= újvári örmény kereskedők azonban hallani sem akartak arról, 383 U. o. 1838 : 3437. sz. — Orbán B.: i. m. II. 20. I. 381 Alispáni jelentés, 1880. (997/1880. O. L. sz.). 385 IUésy J.: i. m. Századok 1904, 438, 439. 1. 386 Hodor K.: Doboka vm. esmértetése (Kolozsvár, 1837) 517. 1. 387 Szongott K.: i. m. II. 277. 1. 388 O. L. Erd. Kanc. 1803: 907. — 1804 1917, 1178. 389 Hodor K.: i. m. 619. 1.
