Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

238 FÖGLEIN ANTAL A földszinten elhelyezett levéltárat erős bolthajtásai, vasajtaja és vas ablaktáblái ismét megmentették a pusztulástól.

339 1787= ben a levéltár a földszinten, az épület bal sarkán volt elhelyezve. Az első szoba a levéltárnok hivatali helyisége volt s mögötte két szobában az iratokat őrizték.

340 A múlt század hetvenes éveiben már négy szobát töltöttek meg az iratok; de vastáblák csak a történelmi anyagot őrző szoba ablakain voltak. Külön szobában őrizték az ú. n, nemesi levéltárat és az úrbéri ira* tokát.

341 A múlt század végén a történelmi iratanyagot az épület középső részében, a rabok volt kápolnájából átalakított nagyobb teremben helyezték el s az iratok részére e század elején a falak mentén emelet magasságig új szekrények készültek, felül körül* futó korlátos karzattal. * Az állandó székház s az állandó levéltári helyiség tekinteté* ben az erdélyi vármegyék sokkal kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint a szűkebb értelemben vett magyarországi vár* megyék. Ennek az országrésznek a közigazgatási beosztása is több ízben változást szenvedett. Volt tizenegy magyar vármegye, ú. m. Felsőfehér, Alsófehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Hunyad, Belsőszolnok vármegye. A csatolt részeken: Közép* szolnok, Kraszna és Zaránd vármegye. Ugyancsak ú. n. magyar törvényhatóság volt még Fogaras és Kővár vidéke is. A székely nemzet székekre, öt székely székre oszlott, ú. m. Udvarhely szék, Keresztúr és Bardóc fiúszékkel; Háromszék (az egye* sült Sepsi, Kezdi és Orbai szék) Miklósvár fiúszékkel; Csík szék (az egyesült felső* és alsócsiki szék) Gyergyó és Kászon fiúszékkel; Maros szék és Aranyos szék. A szászok földje kilenc székre: Szeben, Segesvár, Medgyes, Szászsebes, Nagy* sink, Szerdahely, Kőhalom, Ujegyház és Szászváros székre, valamint Brassó és Beszterce vidékére oszlott. i7Ó2*ben a moldvai és az oláh határ mentén öt határőr* ezredet állítottak fel. Az első székely gyalog=határőrezred Csík székben és Gyergyó fiúszékben, a második Háromszékben és Bardóc fiúszékben alakult meg. A két oláh gyalog=határőrezred egyike a déli határon Hunyad és Alsófehér vármegye egyes falvaiban, Szászváros és Nagyszeben szék, Fogaras és Brassó vidékének egyes falvaiban; a másik Kolozs és Doboka vár* 339 Vm. protoc. 1785 (nr. 60): 156. 1. 340 O. L. Helyit. It. Polit. Comit. 1787. B. 5134. sz. fasc. 341 Alisp. jelentés, 1880. (1019/1880. O. L. sz.).