Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 231 végleg egyesítvén Abaúj vármegyével, a tornai levéltár Abaúj vármegye levéltárába került. Toronfái vármegye csak I779=ben kapta vissza vármegyei önkormányzatát és székhelye Nagybecskerek lett. Székházául az addigi kamarai tisztviseló'k háza jelöltetett ki. A levéltár két kis, keskeny szobát kapott benne.

282 1807 aug. ^o»án nagy tűzvész pusztított Nagybecskereken, s leégett a vármegyeház is. A levéltár legnagyobb részét sikerült megmenteni és egyik részét Elemér faluba, a másikat Nagyszentmiklósra szállított ták.

283 A vármegye kérelmére végre i8i4=ben megjött az enge= dély s néhány év alatt felépült az új székház.

284 Az eredeti terv szerint a levéltárnoknak is ki volt jelölve lakás; de ezt sohasem kapta meg, többszöri érvelése ellenére, hogy neki a levéltár mellett kell állandóan tartózkodnia.

285 i847=ben, majd 1876= ban a székház kibővítésére kért a vármegye engedélyt, de mindkét esetben sikertelenül. Ekkor a levéltár már túlzsúfolt volt. Négy helyiségből állott, amelyek közül kettő vasajtókkal és vas ablaktáblákkal is el volt látva és tűzbiztos, de meglehető* sen sötét is volt.

286 Az 1885—1887. években épült fel a mai díszes, nagy vármegyeház.

287 Trencsén vármegyének hosszú évszázadokon át Trencsén volt a központja s ez az egyetlen vármegye talán, amely állan= dóan egy helyen, itt, Trencsénben gyűlésezett; csak valami rendkívüli ok, így pl. pestisjárvány miatt tartottak egy=egy gyűlést Bittsén, Vágbesztercén, Belluson, Hlaván, Dubnicán vagy Nemsován. A levéltár anyaga addig, amíg a vármegye székházat épített, a trencséni várban őriztetett. i7Ói=ben épült fel a székház.

288 i787=ben a vallásalap trencséni két= emeletes konviktusi épületét is átengedték a vármegyének.

289 Az írások elhelyezésére a XIX. század elején három helyiség szolgált: a) conservatorium scriptorum; b) archívum május (a közgyűlési terem mellett); c) archívum minus (a főjegyző irodája mellett).

290 A hetvenes években már négy, világos, száraz, vasajtókkal és vas ablaktáblákkal ellátott szobából állt a levéltári helyiség. 282 O. L. Helytt. lt. Polit Comit. 1787. B. 3154. sz. fasc. 283 U. 0. 1787. B. 3134. sz. fasc. —• 1841. f. 1. p. 332. 284 U. 0. 1808. f. 96. p. 2. — 1809. f. 4. p. 3. — 1814. f. 48. p. 4. 285 U. o. 1841. f. 1. p. 332. 286 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. {1412/1880. O. L. sz.). 287 Borovszky S.: Torontál vm. (Magyarország vármegyéi és városai. — Budapest, 1911) 410, 429, 446, 449, 494, 569. 1. 288 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1786—89. B. 3135. sz. fasc. 289 Krasznyánszky K.: Trencsén leírása (Trencsén, 1893) 9.1. 280 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1819. f. 4. p. 17.