Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
228 FÖGLEIN ANTAL Nagykároly szerepel mint állandó központ. A székház építése azonban csak i754=ben került szóba. 258 De a vármegye pénz= telensége miatt az építésből egyelőre nem lett semmi. TVlária Terézia 1768. évi körrendelete Szatmár vármegyét is felszólí= totta, hogy_ döntsön végre, melyik helységet akarja állandó székhelyéül kijelölni. A vármegye i77i=t>en Nagykároly mellett döntött. Megvették Rácz Demeter házát s ez a ház lett a vár= megye első székháza. 259 A levéltár, amely eddig a nagykárolyi piarista kollégium egyik boltíves szobájában élvezett vendég= látást, végre állandó fedél alá jutott. Egy 1790. évi leírás szerint a levéltár a főépület emeletén volt, az alispáni lakás mellett. II. József alatt az alsófokú bíróság külön levéltára, a jogügyi iratokkal, a földszint egyik sarokszobájában volt elhelyezve. 260 i798=ban már három szobában őrizték az iratokat; de a helyi= ségek túlzsúfoltak voltak -és ezért a vármegye ki akarta bővíteni a kúriáját. 261 A helytartótanács akadékoskodása miatt azonban csak i82i=ben kezdhették meg az építést, természetesen itt is a nemesség önkéntes adakozásából. 262 i83o=ban a vármegye egyszerre csak arra határozta el magát, hogy abba hagyja az építést és Nagykárolyból Szatmárnémetibe helyezi át a szék= helyét. De a székhely mégis Nagykároly maradt. Az 1834 °kt. 15=iki földrengés azonban annyira tönkretette a székházat, hogy a vármegye kénytelen volt lebontatni és újból felépíteni. 1842= ben már fedél alatt állott az újabb vármegyeház. 263 A levéltár a földszinten négy nagy teremben és öt kisebb szobában nyert elhelyezést. i87Ó=ban ide kerültek a vármegyéhez csatolt Kővár vidékének iratai is. 264 Az összeomlás után a központ Szatmár= németi lett és ide szállították át a levéltárat, az új székházba. Szepes vármegye tulajdonképen két törvényhatóság, a felső részben elterülő «Tíz lándzsások széke» vagy «Kis vármegye» és az alsó «Nagy vármegye" egyesüléséből keletkezett. A csak néhány helységből álló Kis vármegyének külön, gyűléseket és ítélőszékeket tartó hatósága és így külön levéltára is volt. Gyű= léseit rendesen Bethlenfalván, Mahalfalván és Szent=Andráson tartotta. 1725 óta Bethlenfalva volt a központja, ahol t7Ó7=ben székházat építtetett. Ide szállították a levéltárat is, amely több 858 O. L. Helyit, lt. Miscel. fasc. 92. nr. 14. 259 U. o. Polit. Comit. 1830. f. 35. p. 1—4. 260 U. o. 1790. f. 34. p. 4. 861 U. o. 1800. f. 104. p. 1. — 1805. f. 102. p, 1—3. — 1807. f. 4. p. ti — Kanc. lt. 5016/1806. 262 U. o. 1828. f. 16. p. 4263 U. o. 1855. f. 71.; 1843. f. 12. 2,4 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. (968/1880. O. L. sz.).
