Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 227 bomlott a rendje kényszerű menekülése alkalmával, kozvet= lenül a soproni népszavazás előtt. iQ27=ben a vármegye a föld= szinti levéltári helyiség átépítését határozta el s a munkálatok io28=ban el is készültek. 251 Szabolcs vármegye a XVI. században főleg Kisvárdán, majd Kárászon s elvétve Apagyon gyűlésezett. A XVII. szá= zadban Gyulaháza szerepel mint gyűlésező hely; de csakhamar Petneháza lép előtérbe, ahol Petneházy György házát bérelte a vármegye. 252 Most egy=két évtizeden át Nagymada, Patroha, Nagykálló, Ajak, Demecser váltakoztak, mint a nemesség gyüle= kező helyei. Utóbb ismét Kisvárda lett a központ s a levéltár az itteni várban nyert elhelyezést. Később megint különféle helyeken gyűléseztek: Apagyon, Demecseren, Gyulaházán, Patrohán, Tasson, Fejértón, Palócán, Tornyospálcán, Bogdá= nyon, Tiszaeszláron, Nagymadán, Ibronyon, Oroson, Keme= csen, Bálkányon, Nyírbaktán, Szentmihályon, Gáván, Tisza= lökön. 253 Minden egyes alkalommal a nótárius magával vitte az iratokat a kisvárdai várból. A XVIII. század közepén Nagy= kalló lett a vármegye központja és itt, a Kállay=családtól nyert telken, a vármegye hatalmas székházat épített. Ide került Kis= várdáról a levéltár és itt maradt egy évszázadon át. 254 A múlt század második felében az ősi Nagykálló elvesztette vezér= szerepét s az 1867 nov. 7=iki közgyűlés Nyíregyházát jelölte ki a vármegye székhelyéül, 255 i87Ó=ban az országgyűlés dön= tése után a hatóság még ugyanabban az évben az új székhelyre költözött. A nyolcvanas évek végén a város támogatásával fel= épült a díszes nyíregyházi vármegyeház s azóta itt van elhe= lyezve a vármegye levéltára. 256 Szatmár vármegye, amelynek a XVII. század elején Csen= ger, majd utóbb Szatmár volt a kijelölt központja, már e század negyvenes éveiben állandó székház szerzésére gondolt. Amíg azonban ennek ideje elérkezett, negyvenkét különféle hely= ségben tartotta gyűléseit. 257 A XVIII. század elejétől kezdve 251 pőglein A.: Sopron vm. levéltára az 1921. évi kényszerköltözés után. Lev. Közi. 1927. 274. 1.; Alispáni jelentés Sopron vm. 1927. évi állapotáról (Sopron, 1928) 39. 1. 252 Kolosvári S.—Óvári K.: i. m. III., 91. 1. 253 O. L. Kanc. lt. Litterae Comitatuum. 264 Borovszky S.: Szabolcs vm. (Magyarország vm.séi és városai. — Budapest, 1900),,, 1^4. 1. 256 Lukács Ö.: Nyíregyháza története II. (Nyíregyháza, 1886). 317. 1. 256 Borovszky S.: i. m. 121., 125. 1. — A vm. főlevéltárnok jelen= tése 1928. (1127/1928. O. L. sz.). 287 Kolosvári S.—Óvári K.: i. m. III. 77, 89, 114, 12J. 1.; Szirmay A.: Szathmár vm. esméretc I. (Buda, t8o9), 34. 1. 15*
