Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Gárdonyi Albert: Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században / 186–195. o.

192T GÁRDONYI ALBERT András a levéltári anyag rendezésére megbízást kapjon (zur Registrirung des in Unordnung stehenden Archivs angestellet werde), mire a városi tanács az 1776 július 22=i tanácsülésen Pscherer Andrást levéltárossá választotta s így kezdetét vehette a levéltári anyag rendezése. Budán a levéltárosság kezdetben nem jelentett élethiva= tást, hanem csupán közbenső állomás volt a tisztviselői pályán. Az első budai levéltáros Pscherer András is csupán két esz= tendőn át töltötte be ezt az állást, mert i778=ban árvaszám= tartó lett s pályáját 1 Sokban mint tanácsnok fejeztébe. Utóda, Jakusevics Jakab iy8i=ig volt levéltáros s utána Pscherer József következett, aki ugyancsak rövid levéltári szolgálat után iy82=ben főpénztáros lett. Hosszabb időn át, i782=tcl i787=ig töltötte be a levéltárosi állást Pavianovich Ferenc, aki tisztviselői pályafutását mint városkapitány fejezte be. Paviano= vich utódjául Hüttenbacher Károly szerepelt, aki után 1790= ben Krizsanóczy András következett. Krizsanóczy az első azok sorában, akik hosszabb időn át viselték a levéltárosi tisztet, mert i7oo=től egészen i8i7=ig volt levéltáros. Utódai közül Haigl Ferenc 1817=től i828=ig, Joanovich Demeter i828=tól i84o=ig, Oeffner Antal pedig i84o=től i848=ig állott a budai levéltár élén. A felsorolt levéltárosok közül Pscherer András volt az egyetlen, aki maradandó értékű munkát végzett a levéltárban. A legrégibb mutatókönyveket ugyanis ő készítette, amint ezt a mutatókönyvek címlapjára saját kezével feljegyezte. Munká= ját a helytartótanácsi és a kamarai iratok rendezésével kezdte. Az iratok hátlapján feltüntette a leiratoknak s az azokra készült jelentéseknek rövid tartalmát, majd az iratokat tárgyuk szerint betűrendben csoportosította s végül az ily módon csoportosí= tott iratanyagot időrendi egymásutánban helyezte el. Rövid levéltárossága nem engedte meg, hogy a helytartótanácsi és a kamarai iratokon kívül más anyagot is rendezzen, utódai sorában pedig nem akadt senki, aki a munkát elvégezte volna. Ennek következtében a nevezett iratok a legújabb időkig minden tárgyi rendezés nélkül évrendi egymásutánban vannak el= helyezve, mutatókönyv pedig nem készült hozzájuk. A budai levéltárhoz hasonló volt a pesti levéltár helyzete: az iratokat itt sem részesítették megfelelő gondozásban. Szlávy Pál királyi biztos 1767 július 4=én kelt jelentéséből tudjuk, hogy kifogás alá esett mindenekelőtt az iratanyag elhelyezése. Az iratokat olyan helyiségben tartották, amelyen a tanács elé idé= zett felek átjártak (quoties procuratores aut partes in conspec= tum magistratus vocantur, per archívum transeunt), s így az