Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban : a magyar katolikus megújhodás korának püspökei / 141–186. o.
148 GALLA FERENC könyv, mindjárt a bevezetésben megemlíti, hogy a kivizsgálás lefolytatásában XIV. Gergely és VIII. Orbán pápa rendel* kezeseit követte. A következő században két nagy missziós pápa, XI. Kelemen és XIV. Benedek 1716 október o=én, illetve 1757 január i?=án szabályozták a világmissziók ügyét irányító Propaganda Kongregáció (Sacra Congregatio de propaganda Fide) és a Konszisztoriális Kongregáció illetékességét, vala* mint együttműködését a püspöki székek betöltésében. A világ= missziók hatalmas fellendülése folytán a püspökök jelentékeny része a Propaganda Kongregáció joghatósága alatt állott és a missziós területek papságából került ki. Már a XVII. század= ban az volt a szokás, hogy a szóban lévő terület szerzetes vagy világi papságából a Propaganda Kongregáció választotta ki az új missziós püspök személyét, de a vizsgálat lefolytatását és a szorosan vett püspökkinevezést a Konszisztórium magának tartotta fenn. Ez a török hódoltság misszióspüspökeinek kine= vezésére is vonatkozott. A Szentszék a hódoltsági területeket missziósterületeknek tartotta, azok számára misszióspüspök= ségeket szervezett, s ezeket misszionáriusaival együtt állandóan a Propaganda Kongregáció segélyezte. A Kongregáció ilyen címen mindig beleszólt a püspökök kinevezésébe és igyekezett i68o=iki, Lubienieczky János domonkos i7io=iki, Skrzetnsky Hadrián konventuális minorita 17i4=iki, Parysevicz Jozafát i7i6siki, Zalesky Tamás i732siki, Jczicrsky Rajmond i7?7=iki processzusa. (Proc. vol. 77. f. Ó4r.—79V., vol. 81. f. 7or.—79v., vol. 102. f. számozatlan, vol. 104. f. 25r.—?8v., vol. 107. f. yor.—ó?v., vol. 119. f. 5?r.—66v., vol. 125. f. 49r.—75V.) — Érdekes adat van bennük a moldvai magyarok= ról.—• A császár mint cseh király bemutató jogot élvezett pl. a königrátzi püspökség betöltésekor. (Proc. vol. 119. f. 544r.) — A császár ugyanezt a jogot élvezi mint az örökös tartományok főhercege több püspökség betöltésekor. Rummel tinnini püspök és prépost i7o6siki, Kollonics Zsigmond váci püspök 1716=ikí bécsi, Leslie Vilmos váci püspök 17i8=iki iaibachi, Lovinai Ignác 1718=ikí bécsújhelyi, Maderscheid János i72t=iki bécsújhelyi, Schrattenbach Zsigmond i728=iki Iaibachi, HallweiI Ferdinánd 174.1 =iki bécsújhelyi processzusa. (Proc. vol. 99. f. óoir., vol. 105. f. 64.2r.~~ 55V., vol. 107. f. 27Ór.—88v., vol. 108. f. 2Ó8r.—88v., vol. 109. f. 32^rss., vol. 114. f. ?7orss., vol. 128. f. i57rss.) A skardonai püspökséget a XVI. században és a következő első felében a Szentszék szabad adományozással töltötte be a Propaganda Kongre* gáció előterjesztésére és rendszerint ferences püspökre bízta a boszniai hívek lelki kormányzását. Később a velencei köztársaság, majd a ma= gyár király kívánta szavát érvényesíteni a püspöki szék betöltésekor. 1716 máj. 29=én Alessandro Aldobrandini velencei nuncius, Rodi c. érseke, 1721 aug. 22=én Gaetano Stampa nuncius, végül t-j---h&n ismét a nuncius tart processzust «ad praesentationem Reipublicae». (Proc. vol. 106. f. 27ir.—314V., vol. 109. f. 48or.—5?6v., vol. 119. f. 59or.—95V. — Galla F.: Pázmáneum. 62—63. 1.)
