Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban : a magyar katolikus megújhodás korának püspökei / 141–186. o.

A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. (A magyar katolikus megújhodás korának püspökei.) I. A tájékoztató eljárás kialakulása. ///. Sándor pápa rendelkezése. Az ii22=ben megkötött wormsi konkordátum legfontosabb megállapodása a kánoni választás (Canonica electio) biztosítása volt egyházi részre. A megállapodás értelmében a megyéspüspököt a székeskáp= talán kanonokjai, az apátot pedig a monostor szerzetesei válasz= tották. A következő évben az első lateráni egyetemes zsinat jóváhagyta II. Kallixtus pápa és V. Henrik császár wormsi megállapodásait, s így ezek a pápák és az egyháziak követ= kezetes és szívós törekvései folytán az egész egyetemes egyház= ban fokozatosan érvényre emelkedtek. A kánoni választás gya= korláta Magyarországon is annyira uralkodó volt, hogy a köz* felfogás szerint hazánkban évszázadok óta csakis választás által v töltötték be a főpapi méltóságokat.

1 A konkordátumnak volt azonban egy kierőszakolt tétele, amely csakhamar jelentős befolyást biztosított az uralkodónak: a római császár személyesen vagy megbízottja által jelen lehetett a választáson, sot kétes, vitás választás esetében a döntés joga őt illette meg. A választó testületek gyarló emberekből állottak, akiket politikai nyomás és különféle emberi tekintetek befolyás solhattak nagykihatású joguk nyugodt és elfogulatlan gyakor= lásában. így azután már a század második felében, nevezetesen a Hohenstaufok elkeseredett küzdelmei folyamán, a császáriak nyomására az egyházi élet súlyos kárára visszaélések csúsztak be a választásokba. A főpapi méltóságokra alkalmatlan és érdem= telén egyéneket is megválasztottak, akiknek sem érett koruk, 1 Tomcsányi L: A főkegyúr szerepe a püspökök kinevezésénél. (Budapest, 1922) 10., 21—30. 1.