Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.
A TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY 9 Szemléltető példán való bemutatás céljából talán helyén* való lesz, ha ezt a fejlődést egy a magyar tudományos körök által is jól ismert nagy levéltáron követjük nyomon, amely levéltár világtörténelmi jelentőségre tett szert anyagának tárgyi tartalma és terjedelme révén és amelynek fejlődése mind jó, mind rossz vonatkozásban ugyanazokat a lényeges alapvoná* sokat tünteti fel, amelyek sok hasonló levéltár sajátjai: és ez a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár. Ez a levéltár ma több mint 800 éves múltra tekint vissza. Először nősben, midőn a welf Lothár uralma a vége felé járt, és a Hohenstaufok hatalmas császári dinasztiájának felemelkedése kezdődött, történik említés a babenbergi házból származó ostmarki őrgrófok levéltáráról. 3 A Babenbergek levéltára körül alakult ki az osztrák hercegek levéltára, azoké az országfőké, akik a XV. szá= zad végéig uralmukat majdnem valamennyi délkeleti és sok délnyugati német területre is kiterjesztették az Adriától a cseh határig, Elzásztól a magyar határig, akik évtizedeken át visel* ték a német királyi koronát és egyes időszakokban Magyar* ország és Csehország királyai is voltak. Az uralmuk alatt állott területek fejlődését híven tükrözi levéltáruk. Ez a levéltár, az akkori írásbeli érintkezésnek megfelelően, főként oklevelekből állt és a XVI. század elején addig elért terjedelmében és össze* tételében bizonyos mértékig megmerevedett. Az állandóan és mind jobban tagozódó közigazgatási hatóságok tevékenységé* nek írásos lecsapódása ebben az időben kezdi felvenni az iratok (akták) alakját, és ez az iratanyag aztán több évszázadon át nem jutott ebbe a levéltárba. Lényeges további gyarapodásra csak i749=ben került sor, amikor a gráci, innsbrucki és prágai levéltárakból kiválogatott oklevelek átkerültek. Es csak i7Ó5=ben következett a Iotharingiai hercegi levéltár iratokat is tartalmazó bizonyos részeinek az átvétele, aminek azonban egyelőre nem volt folytatása. Egyetemes levéltárrá való terv* szerű kiépítése meg éppen csak a XIX. század elején indult meg a sokat ócsárolt, de széleskörű ismeretekben gazdag és vállalkozó szellemű Hormayr báró elgondolásai szerint. Még i8o7»ben Övé lett a nagy tét: sikerült megszereznie az i8o6=ban megszűnt első német birodalom udvari kancelláriájának irat* tárát és ezáltal első ízben bekebeleznie, a maga egész terjedelmében, egy iratokat és okleveleket magábafoglaló nagy levél* tárat. Hormayrnek nem adatott meg, hogy a Házi, Udvari és 3 Mitis, O. Frhr. von: Studien zum alteren österreichischen Urkundenwesen (Wien,..1912) 260. s. köv. 1.; Stowasser, O.: Das Archív dcr Herzoge von Osterreich. Mitteilungen des (österreichischen) Archivrates III. k, (Wien, 1919) 15—62. 1.
