Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.

364 PÁLFFY ILONA A városi önkormányzat a város minden ügyét a tanács hatáskörébe utalta. Az^eddig mondottakon kívül már igen korai időpontból van írásos emlékünk a tanács közrendé­szeti működésére s természetesen a polgárság életének egyes területeit átfogó szabályrendeletekre is, Eleinte szintén külön-külön jegyezték fel mindezeket, de később, az írásos ügyvitel magasabb fokán már a közgyűlési (ta­nácsülési) jegyzőkönyvekbe vezették be. Városaink levéltáraiban, kialakulásuk első időszaká­ban a fentebb általánosságban ismertetett oklevél, irat és könyvtípusok bukkannak fel. Ezeket, vagy ezeknek egyes darabjait ma is megtalálhatjuk mindegyik szerencsésebb sorsú városunk levéltárában, A levéltárak összetétele erős hasonlóságot mutat, legrégibb darabjaik azonos jellegűek. S ez igen természetes is, hiszen a levéltár fejlődése a városénak függvénye, az pedig, mint minden életfolyamat, hasonló fejlődési fokokon át halad a végső kibontakozás felé. Azonban minden hasonlóság mellett, az egyes váro­sok élete mélyre nyúló gyökereit, életútjának bennük eleve meghatározott sajátosságait tekintve jellegzetesen egyéni. S ha a városok levéltárait, megőrzött anyagukat áttekintjük, az eddig ismertetett és mindenhol fel is talál­ható levéltári anyaggal egybeforrva megtalálhatjuk azokat az okleveleket, azokat az írásokat is, melyek az illető vá­ros egyéniségére, fejlődése folyamán egyre jobban kidom­borodó sajátos jellegére világítanak reá. Ilyenek pl. Kassa város XVI. század eleji levéltári anyagában a barchet­készítési kiváltságok s az ezzel a kiváltsággal kapcsolatos iratok, melyeket a már többször említett elenchus külön csoportba sorol. De ilyeneknek kell tekintenünk — álta­lános birtokjogi jellegük mellett is — Debrecen város ko­rán kialakult nagy határterületére, pusztáira vonatkozó iratok hatalmas számát. Mindkét esetben már a levéltár középkori anyagából világosan látszik a két város külön­böző irányú fejlődését meghatározó, egyéni vonás. Debre­cen az alföldi városokra jellemző mezőgazdálkodási alapo­kon fejlődik, Kassa viszont kereskedelme mellett elsősor­ban iparának köszönheti felvirágozását. Az eddig összefoglalóan vázolt kép részletes megvizs­gálása kedvéért nem érdektelen néhány többé-kevésbbé teljesnek mondható városi levéltár középkori anyagának Iványí Béla; Göncz szabadalma« mezőváros története, (Karcag, 1926.) 138. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom