Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Forráskritikai tanulmány / 304–338. o.
332 VÁCZY PÉTER Az „universa multitudo" a XIV. századi krónikában az újvári jelenet leírásához tartozik, ezzel szemben a legendában a helyszín, ahol az „universa multitudo" követeli a pogánysághoz való visszatérést, Pest. Ennek megfelelően az edictumot is más-más helyen hirdetik ki a hírnökök a legenda, a Kézaí-féle és a XIV. századi krónika szerint. Mert míg a XIV. századi krónikában azt olvassuk, hogy az edíctumot a hercegek Abaújvárt elérve, tehát még Pest előtt adták hírül, addig a legendaíró szerint a hercegek már Pesten vannak, amikor a kihírdetők az új törvényt közhírré teszik. A legendaíró előadásával egybehangzóan Kézai se szól Újvárról, hanem a történetet mindjárt a pesti bevonulással kezdi, Innen sietnek a kihírdetők, a precók Péter udvarába, hogy az új törvényt ott is megtudják. Az eredeti fogalmazványt e ponton is a bővebb króníkaszöveg őrizte meg: a legendában és Kézainál az újvári érkezés feljegyzése kétségtelenül rövidítés, az események leegyszerűsítése következtében maradt el. Minthogy nem tételezhető fel, hogy a legendaíró és Kézai egymástól függetlenül hagyták el az újvári jelenetet, valószínű, hogy a közös forrást, a Gesta Ungarorumot mindketten már leegyszerűsített formában ismerték. Ezt a rövid Gestát azután Kézai még tovább rövidítette. A legendaíró és Kézai rövid Gestája azonban nem volt egyazon Gesta-változat, Kézai egy újabb, a legendaíró egy korábbi variánst használt. Ez azért valószínű, mert a legendaíró a hercegeket nem Szár Lászlótól, hanem Vazultól származtatja. Amint már a bevezetőben említettük, e kérdésben két nézet áll szemben egymással. Gellért nagyobb legendája, a Váradi és a Zágrábi krónikák, valamint Joannes de Utino király jegyzéke Vazul fiainak tartják Andrást, Bélát és Leventét. 80 Kézai Simon és a XIV. századi króníkafeldolgozók hevesen kikelnek e vélekedés ellen, azt sületlen, rossz mendé-mondának bélyegzík, s azt bizonyítják, hogy a hercegek Szár László fiai voltak. Ezt a részt érdemes talán szórói-szóra közölni: Kézai Chronici compositio s. XIV, Quídam autem ístos fratres Tradunt quidam istos trés ex duce Wazul progenitos as- fratres fílíos- fuisse Vazul severant ex quadam vírgíne ducis ex quadam puella de gede genere Tatun, non de verő nere Tatun et non de verő Lásd az 1—2. jegyzetet.
