Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kossányi Béla: A trianoni szerződés és a közirattárak / 56–75. o.
A TRIANONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZIRATTÁRAK 63 ezek az államközi iratkövetelések csaknem mindenkor az igényelt iratok effektív kiszolgáltatására irányultak, s csak a legritkábban fordult elő az az eset, amikor az érdekelt szuverének az iratok használatához való jogukat más módon biztosítva, ettől eltekintettek. 24 Nemzetközi jogi értelemben az államszukcesszió: egy volt és egy új államhatalom közötti térbeli illetékesség eltolódása." 5 Államhatárváltozások alkalmával az államközi iratszolgáltatás! követelések az ezen illetékesség eltolódásával összefüggő kérdések rendezése során rendszerint nem korlátozódtak csak az elcsatolt területen őrzött levéltárak és irattárak anyagának átengedésére. Azokban az esetekben, amidőn olyan területek cseréltek szuverént, amelyek az államutódlás beállta előtt zárt közigazgatási egységet alkottak, a régi államhatalom ezek helyi igazgatási szerveinek regisztraturáiról minden különösebb jogsérelem nélkül lemondhatott, minthogy ezek az elcsatolt országrészre vonatkoztak, s így megtartásukhoz jelentősebb érdekek rendszerint nem fűződtek. Ily alkalmakkor különlegesebb szabályozást csupán azoknak a követeléseknek elintézése kívánt, amelyeket az új szuverén támasztott a területvesztes állam központi kormányzatának utóbbi területén maradt levéltáraival, irattáraival szemben, az őt érdeklő iratanyag kiszolgáltatása végett. Más volt a helyzet, és a múltban ez fordult elő a leggyakrabban, amikor a nemzetközi szerződések az új országhatárt a megelőző közigazgatási szervezetre, illetőleg, egységekre való tekintet nélkül úgy állapították meg, hogy az korábbi tartományi igazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, közép- és alsóbbfokú hatóságoknak, hivataloknak régi illetékességi (ú. n. hatósági, hivatali) területét vágta ketté. Ilyenkor az államközi viszonyok újjárendezésénél felmerült problémák között a központi kormányzat regisztraturáinak kérdése mellett rendszerint ott szerepelt a székhelyük fekvése szerint határon innen vagy túlra esett, regionális szervek irattáraínak ügye is. Ezek a regisztraturák ugyanis az őket annak idején létrehozó szerv területi illetékessége következtében az új 24 Ilyen az 1621. évi nikolsburgi békének a szepesi kamara levéltáráról szóló rendelkezése. Herzog József: A szepesi kamara levéltárnokának 1622, évi utasítása és a levéltár ugyanazon évből való leltára. Levélt. Közi. I. (1923.) 165. 1. 25 Weninger L. Vince: Az új nemzetközi jog. (Budapest, 1927.) 88. 1.
