Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kossányi Béla: A trianoni szerződés és a közirattárak / 56–75. o.

5b KOSSÁNYI BÉLA határ megszabásával a Magyarországtól elszakított területek közhatósági és egyéb közhivatali regisztratúráíra is kiterjesztette. Azt az időhatárt, amely után elszállított iratok viszszaszolgáltatására Magyarországnak, illetőleg — mint említtetett — Ausztriának is az utódállamoknak juttatott területek irattárait illetően kötelezettséget kellett vállalnia, a békeszerződések 1914. évi június hó 1-ében állapították meg.

8 Az eddigiekben ismertetett mindkét iratszolgáltatás a békeszerződésekben — miként említettük — jogalapja, valamint kihatása tekintetében a jóvátétel (répárations) gondolatkörébe van állítva.

9 Felvetődik tehát a kérdés: mi alapon minősítették a békeszerződések ezt a kétféle, tartalmát nézve egymástól különböző szolgáltatást a jogalap szempontjából egyetemlegesen jóvátételi természetűnek? A jóvátétel: kártérítés, amelynek kötelezettsége akkor következik be, ha valakinek a vagyonköre megcsorbult.

10 Hogy közirattáraknak és köziratoknak megszállt területekről háború folyamán történt elszállításánál ilyen kár ténye valóban fennforog, s hogy ennek szenvedő alanya az illető terület szuverénje (az illető területet birtokló államhatalom), vagy más felfogás szerint maga a terület, nem kétséges. Mily elgondolás alapján vonattak be azonban a kártérítési kötelezettségek körébe egyúttal azok az iratszolgáltatások is, amelyek oly iratokat voltak hivatva visszaszolgáltatni, amelyeket az elszakított területekről ezek korábbi szuverénje még e területek elcsatolása előtt szállíttatott el? Kárt szenvedőnek ebben a vonatkozásban az új szuverént nem lehet tekinteni, s így annak javára jóvátételi természetű jogosítvány sem állapítható meg. A felmerült kérdésre vonatkozó feleletet más írány8 Ebben az időpontban jelölték meg a békeszerződések a jóvátételi kötelezettségek szempontjából a világháború kezdetét. Az osztrák békedelegáció e megállapítás ellen óvást emelt, hangoztatván hogy a háború csak július végén tört ki, sőt egyes államokkal még később. Az óvás a békeszerződéseknél nem vétetett figyelembe, L. Antwort auf die Friedensbedingungen v. 20. VII. 1919. i. h. 152. 1. 6 A trianoni szerződés 175. és 176. §-a, valamint a st. germaini szerződés 191. és 192. §-a mindkét békeszerződésben a jóvátételekről rendelkező cikkek közé soroztattak be. 10 Tóth Lajos: Magyar magánjog. Kötelmi jog. (Budapest, 1938.) 121, és kk. 11.