Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - SZEMLE - Jakó Zsigmond: Az erdélyi szász levéltárak két utolsó évtizede / 549–554. o.

550 SZEMLE tárügy helyzetének vizsgálatánál a szászok különböző kulturális szerveinek egymással való szoros kapcsolatát állandóan szem előtt kell tartanunk; Az egyház és nemzet azonossága, szellemi vezetőik kettős (teológiai és világi) képzettsége határozza meg egész tudományos szervezetüket, melynek fontos, külön nem választható tartozékai a levéltárak, A szebeni Brukenthal-múzeum, a szász nemzet és Szeben város együtt őrzött levéltára, a brassói barcasági szász múzeum s a brassói városi levéltár köré csoportosulnak a szász tudományos, élet képviselői, kiket a nagymultú „Verein für siebenbürg is che Landeskunde" szellemi kapocsként fűz össze. Múzeumaik és levéltáraik gyűjtési területe nem lévén elhatárolva, egészen a legutóbbi évekig gyakran megtörtént, hogy szigorú értelemben vett levéltári anyagot múzeumokban, könyvtárakban helyeztek letétbe. Az 1918, évi uralomváltozás a szász levéltárak életében nem jelentett tragikus fordulatot, mivel a magyar állammal közelebbi kapcsolatuk nem volt. Szakképzett kezelőik helyükön maradhattak s így a levéltárak megmenekültek a gazdátlanság és hozzánemértés pusztításaitól. Most látták nagy hasznát annak, hogy a háború előtt szoros ismeretségbe kerültek a román tudományos élet számos vezető 'személyiségével, megnyitva előttük gyűjteményeiket, A levéltári törvény tárgyalásakor a képviselőházban maga Iorga állott ki a szász levéltárak autonómiájának fenntartása mellett. Meleg szavakkal emlékezett meg a szász levéltárnokok szakképzettségéről, előzékenységéről, gyűjteményeik mintaszerű rendjéről. Valóban sikerült is két legnagyobb városi levéltárukat (Nagyszeben, Brassó) a szásznemzeti levéltár keretébe vonníok. A húszas évek legjelentősebb eseménye az volt, hogy a nemzeti és Szeben-városí közös levéltár Nagyszebenben, a Brassó-városi levéltár pedig Brassóban külön új épületbe költözött, amiről folyóiratunk annak idején már beszámolt (1925, évf, 247. skl,). Az íratok tökéletes megőrzését biztosító új épületek elkészülte azonban egyáltalában nem hatott élénkítően — amint pedig várni lehetett volna — a megfelŐ gondozást nélkülöző kívülfekvő levéltári anyag beszállítására. A szász tudományos élet eseményeiről beszámoló folyóiratok ezekben az években egyik legfontosabb kultűrintézetük. a levéltár működéséről mélyen hallgattak. Némaságuk a későbbi eseményekből érthető meg, Kulturális életük anyagi alapjait ugyanis gyökerében ingatta meg a román állam támadása a szász egyetem ellen, deskunde (1931-től Síbenbürgische Vierteljahrschríft) c, folyóiratokban megjelent közlések, főként Gündisch dr, levéltárigazgató jelentései alapján készült. Használtuk Csáki M. ismretetését a Brukenthalmúzeumról. (Cultura 1924. évf.) /