Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - Berlász Jenő: Bolsée, J.: La protection des archives en temps de guerre. Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique, Tom. XVI., No. 2., 116–120. 1939. / 495–498. o.
IRODALOM 495 felírással ellátott borítékba (pallío) burkolva, magukon hordozzák a számukra kijelölt külön sorszámot és a megfelelő tartalmi címszót. Az egyes dobozok háromévi anyagot tartalmaznak, de amennyiben ez túlságosan nagy iratmennyíségeket tenne ki, úgy a tervezet módot ad függelék-dobozok (busta d'appendice) alkalmazására, ezek a doboz sorszámán kívül még az ábécé betűivel is meg vannak jelölve (pl. N. 68. A.). Ezenkívül az egyes iratcsomókat a fősorszám mellett alsorszámmal is jelölni lehet (pl. N. 20/ 1( 20/ 2 , 20/ 3 , stb,), amennyiben az egy ügykörhöz tartozó iratok nagy sokasága ezt célszerűvé tesziAz iratcsomók terjedelmének túlságos növekedését azonban azzal is meg lehet akadályozni, hogy a fő hivatal iratait tartalmazó íratcsomók nem foglalják magukbán az alsóbb hatóságoknak ugyanazon ügyre vonatkozó iratait is, hanem azokra csak utalás történik. Az értékes iratokat kulccsal zárható szekré nyékben kell indexeikkel együtt őrizni, Minden dobozhoz és iratcsomóhoz index készítendő és az index vezérszavait alkalmasan a kutatás logikai menetének megfelelően kell kiválasztani; a vonatkozó más ügyiratokra és vezérszavakra utalások teendők. Az indexek elkészítését szakavatott levéltárnokoknak kell vállalniok. A levéltárakra vonatkozó adminisztratív jellegű kérdések számára megfelelő szervről (direzione) kell gondoskodni, mely egységes szempontok szerint az ügyek intézésére nézve is általános érvényű döntéseket hoz. Rossi levéltári tervezetének végén az elrendezésre váró levéltárra vonatkozólag gyakorlati mintákat mutat be és ezekben törekszik kifejtett elveinek az egyes esetekre alkalmazott megvalósítását szemléltetni. Mai szemmel nézve a Rossi-féle tervezet túlságosan bonyolult szerkezetű és alapjában a korábbi időben általánosan uralkodó tárgyi és időrendi rendezés elvéből indul ki. Értéke azonban levéltártörténet! szempontból tagadhatatlan és a levéltár épségben való megőrzésére és a benne őrzött anyagnak hozzáférhetővé tételére irányuló tiszteletreméltó törekvést tükrözi. Hj. Rónay László. Bolsée, J.: La protection des archíves en temps de guerre. Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique. 1939. Tom. XVI. No. 2. 116—120. Amikor két évtizedes aránylagos nyugalom után, 1938 őszén ismét komoly formában jelentkezett az európai háború veszedelme, minden fenyegetett országbán rádöbbentek a kultúrjavak védelmének fontosságára. Egyszerre lázas tevékenység indult meg: eszmecserék, gyűlések, cikkek, könyvek tárgyalták, hogyan lehetne a biztos pusztulástól megmenteni azokat a tudományos, művészeti értékeket, melyek a világháborút szerencsésen átvészelték. Sok szó hangzott el e témáról levélr táros körökben is. A nyugat- és középeurópai szakfolyóiratok-