Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.
378 PÁLFFY ILONA Gönc szabadalmas mezőváros, birtokügyekkel tehát nem volt annyi gondja, mint az eddig ismertetett szabad királyi városoknak. Várossá emelkedése azonban nagyjából úgy ment végbe, mint amazoké. Fejlődésének megvannak a természetbeni adottságokból folyó egyéni vonásai, s mindjárt ilyenre hívja fel figyelmünket a legrégibb oklevél, amelyet a város levéltára megőrzött. Mátyás királynak 1470-ben adott vámmentességi kiváltságlevele ez, amely arra mutat, hogy a lengyelországi kereskedelem útvonalában fekvő város polgársága nagy mértékben foglalkozott fuvarozással. Erre vallanak egyébként az egyes polgárok magánügyleteire vonatkozó oklevelekben szép számmal található, fuvarozással kapcsolatos adatok. A levéltárban fennmaradt következő legrégibb darab Mátyás 1473. évi kiváltságlevele, amely megtiltja a diósgyőri várnagynak — ámbár Gönc a diósgyőri várhoz tartozott —, hogy tisztjei, belső emberei Göncön tartózkodjanak s különösen azt, hogy a város igazságszolgáltatásába beleszóljanak. A levéltár harmadik legrégibb darabja a négy országos vásártartási jog elnyerése 1511-ből. A két király: Ferdinánd és Zápolyai János érdekterületének, majd a királyi Magyarország és az erdélyi fejedelemség hullámzó határvonalán feküdve, kiváltságaik megerősítését, újabb kiváltságok adományozását nyerik el a királytól is, a fejedelemtől is. így 1551-ben Izabella engedi meg, hogy felesleges boraikat szabadon adhassák el, 1552-ben pedig Ferdinánd. A bortermelés természetesen kiemelkedő gazdasági tényezője a Hegyalja szomszédságában fekvő városnak. Természeti adottságai a bortermelés és a fuvarozás mellett elsősorban mezőgazdálkodásra utalta Gönc polgárait. Vámmentességi kiváltságuk pl. állataikat emeli ki, viszont gabonatermelésük nagyságára vall, hogy az már a XIV. század végén is ellátott munkával két malmot. — A városi önkormányzat Göncön is a XVI, században már folyamatosan vezeti a jegyzőkönyvet, feljegyezve benne minden, a várost érintő és fontosnak tartott ügyet. A tanács igazságszolgáltatása közben ,,az my törueniunk"-re, ,,az cassai törvén"-re hivatkoznak, bizonyítván ezzel, hogyan ad egy-egy fejlődésének csúcspontjára ért város a környéknek is jogot 63 — A városi hatóság kiala03 Gönc város levéltárát letétként a debreceni egyetem földrajzi intézete őrzi; egyes darabjait Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros történetének idézeteiből használtuk fel. Az 1470.
