Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Párhuzam az isztambuli és budai török hivatali ügyvitel között / 208–222. o.

ISZTANBULI ÉS BUDAI TÖRÖK HIVATALOK 217 tesebb vizsgálat bizonyára más vidékekről is tud majd példákat felmutatni. A pénzügyi defterdárnak bevételekről szóló másik nagy iratsorozata az ú. n. mukataa-defterekből állt, melyeket egy-egy fontosabb pénzügyi kerület, a budai vilajetben a XVI, században Buda, Vác, Szolnok, Esztergom, Fehérvár, Pécs stb. pénzügyi hatóságai vezettek a kerület jövedelmeiről: a vámbevételekről, az ottani országos és heti vásárok és piacok helypénzbevételéről, bírságokról, stb, Az ügyvitel a különböző állomásokon teljesen azonos volt s amennyire összehasonlításra alkalmam nyilt, ugyanolyan volt, mint az isztanbuli, krimi vagy anatóliai vámállomásokon. Ugyanúgy egységesen, azonos módon készültek azok a kisebb sorozatok, amelyek a várakban és a törökök által lakott városokban álló kincstári épületekről, boltokról, ezek béréről adtak kimutatást. Az államkincstár bevételeivel szemben, a kiadásoldalon, hasonlóképen szabályszerűen, talán még nagyobb gonddal vezetett lajstromok készültek évről-évre, Ezek legtöbbje katonai vonatkozású volt, mert a kincstári kiadások főleg katonai célokat szolgáltak- A hadsereg ellátása egyrészt készpénzzel fizetett zsolddal és ennek kiegészítésére adott ruhával és élelmiszerrel, másrészt földbirtokkal való javadalmazással történvén, ebből a szempontból a fegyveres erő két csoportra oszlott, minek következtében a nyilvántartásul szolgáló feljegyzések, lajstromok, elszámolások is két csoportra, ú. m, a készpénzzel fizetett, állandóan szolgáló zsoldosok és a földbirtokkal jutalmazott háborús tartalék irataira különültek. A készpénzzel fizetett zsoldos csapatokra vonatkozó Íratok között legfontosabbak és legszámosabbak voltak a nyilvántartások, az ú. n, zsold- vagy szemle-defterek (mevadzíb vagy joklama defterlerí), melyeket a zsold kifizetése végett egy-egy szemlével kapcsolatban negyedévenként szoktak, bőséges papírfogyasztással, gondos munkával szépen írva, Összeállítani, s miután a zsoldot, bizánci mintára, (tQÍ^rjvog) három hónaponként fizették, az egy-egy évnegyed zsoldját meg az erre vonatkozó deftert is a három hónap nevéből szerkesztett mnemotechnikus műszóval ,,misir"-, ,,redzedz"-, ,,résen"- és „lezez"zsoldnak, illetőleg defternek nevezték. Az összeírások az egyes várak helyőrségét fegyver-