Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Párhuzam az isztambuli és budai török hivatali ügyvitel között / 208–222. o.
ISZTANBULI ÉS BUDAI TÖRÖK HIVATALOK 215 még megkímélt volt. E levéltártöredékek segítségével alkalmunk van arra, hogy ennek a sokféle írásbeli munkát végzett, többszörösen összetett hivatalnak ügyvitelét az - ísztanbuli defterdári hivatal és más vidéki defterdár! hivatalok ügyvitelével összehasonlítsuk. A defterdár hivatalában számos sorozattal: összeírással, kimutatással, nyilvántartással, összegezéssel találkozunk, amelyek mind pénzügyi vonatkozással bírtak, tartalomban tehát egymással érintkeztek, egymáshoz tartoztak, közelebbi tárgyuk szerint azonban két nagy csoportra különültek, Évre-évre megismétlődő lajstromokban az egyik csoport különböző bevételi forrásokat mutatott ki, közvetlen egyenes adófajokat és közvetett jövedelmeket: vámbevételeket, bírságpénzeket számolt el részletesen, aztán más kötetekben a kiadásokat részletezte, amint azok az állam alkalmazottai, főleg a hadsereg tagjai között kiosztásra kerültek; ezek a pénzügyi defterdár (mai defterdári) iratai voltak, A másik csoport a földbirtokot, a földesúri jövedelmek elosztását tartotta nyilván; ezt a csoportot Budán 1555-ben a defter-kethüdá (defter kethüdasí) vezette, aki ekkor talán a mai-defterdár egy hivatali osztályának volt főnöke, röviddel később azonban a timárdefterdár vette át, aki egy különálló hivatal élén közvetlenül a pasának volt alárendelve. A pénzügyi defterdár sorozatai között legkiemelkedőbb helyet foglalnak el a török adózás alapját képező ű. n, tartomány összeírások (vilajet tahrírlarí). A meghódított tartományokról a törökök már uralmuk első éveiben rövid összeírást állítottak össze, amely a falu nevét és a benne talált adóköteles családfők számát feltüntette, esetleg egy-két további megjegyzéssel, majd pár évvel később, rendszerint egy pénzügyi szakember közreműködésével részletes felvételt készítettek (Budán ezt a munkát tudvalevőleg Halil bej végezte). Ez alkalommal az itt található vagyon- és jövedelemtárgyakat mind jegyzékbe vették: kerületeken belül falvanként felsorolják a nemmohamedán hitű családfőket, elsőnek a bírót, szláv faluban a kenézt, perímkőrt, aztán — ekkor még volt a falvaknak papjuk — a papot, ezeket a dzsízje alól felmentettnek tüntetve fel, mert hasonló adó alól ,,a királyok korában is fel voltak mentve"; ezután a többi családfőt sorolják el s elsorolásuk után falvanként összegezve megmondják, hogy az illető falu dzsizje, -búza- és árpatízed, legelő- és erdőhasználati (tűzifavágási) díj, kerti