Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: Gömöri levéltárak / 208–237. o.

GÖMÖJRI LEVÉLTÁRAK 215 házi, Szentkirályi, Szentkirályi Bon, Sánkíalvi, Derencsényi, Lóczí, Feledi, Lorántfy, a Zách-nem szintén kihalt gömöri ága, a serkei és alkéri, még a középkorban kihalt várjobbágyok, a Kacsícs nem bejei ága, a Hont-Pázmányok kishonti ága, Latránfalvi, Ablonczy, Balog- és Turóc-melléki várjobbágycsaládok. Sok oklevél található a Szárazvölgyre, a Hangony völgyére, a kalocsai érsek Rima menti kishonti birtokaira fel egészen Tiszolcig, Murányra, Jolsvára és tartozékaira, stb, Az anyaghoz jó segédkönyvek vannak, a később e gyűjteménybe került, vétel, ajándék stb. útján szerzett anyag pedig a folyó évben megyék szerint kicéduláztatott és így a nagy gyűjtemény teljes anyaga könnyen használható, b) Dica-jegyzékek.

15 Azoknak a portáknak, jobbágytelkeknek összeírása, amelyek után az államnak adót kellett fizetni. Leginkább a» helységeknek csak összegezett portaszámát és a birtokosokat tűntetik fel, de gyakran találunk bennük teljes jobbágy- és kisnemesi névsorokat is. Ami elég ritka, Gömörre már a középkorból, 1427- és 1431-ből maradtak dica-jegyzékek, a XVI, század közepétől pedig 1700-ig a legkülönbözőbb évekből megtaláljuk őket, A török korból különösen értékes föl jegyzéseket lelünk bennük a török pusztítás mérvére és az újjáépítés folyamatára, c) Tized jegyzékek. Az egyházi tizedek beszedéséről készült, a tizedszedők által készített jegyzékek, amelyek minden esetben feljegyzik a tizedet adók neveit és a beszedett tízed — s esetleg az egész termés — mennyiségét. Gömör megyének a tízed jegyzékei az 1551—1700 évekből 16 hatalmas csomóban őriztetnek, nagyobb hiány mindössze 1636 és 1670 között észlelhető. Míg a déli részek magyar helységeire főleg a gabonadézsma-jegyzékek,, addig az északi, főleg vlach-pásztor falvakra, melyek gabonát alig termeltek és ekkor sem adtak belőle dézsmát, juhdézsma-jegyzékek találhatók. A névsorok és a termésadatok mellett sok egyéb értékes feljegyzést is tartalmaznak a lakosság népíségére, a helységek kiváltságaira, jellegére s állapotára és ezek mind a legmegbízhatóbb forrásadatok, hiszen a helyszínen személyes tapasztalat alapján 15 Ez és a következő három gyűjtemény a kamarai levéltár állagához tartozik. Ennek történetére olv, Herzog József: A magyar kamarai levéltár története, Lev, Közi. VI, (Í928,) és folyt, a VII. és IX, kötetekben.