Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.
A MAGYAR KAMARA SELEJTEZÉSEINEK TÖRTÉNETE 97 gistraturalis iratanyag őrzőhelye a hatvanas évekig az irattár volt, 28 1848-cal, a rendi világ lezáródásával mindezek a problémák elveszítették élüket, a való életbe kapcsolódó jelentőségüket; egy lezárt korszak fennmaradt irattermésével egy megszűnt hatóság iratanyagával szemben a jogutód könnyebben foglalhatott állást, zavartalanabbul dönthetett sorsáról. A budai kerületi pénzügyigazgatóság 1856-ban vetette fel a volt magyar királyi udvari kamara iratanyagának átvételét. 29 Egyelőre az 1830-as évet jelölte meg az irattár és a levéltár határaként. Elgondolásának megfelelően az iratanyagot, miután még az irattárban erősen megselejtezték, fokozatosan átvitték a levéltárba. E munka során lassankint átlépve az 1830-as határon, 1848-ig haladtak előre, Az átvitel hosszú ideig eltartott és az utolsó kamarai irat nem sokkal előbb került az irattárból levéltári végleges őrzőhelyére, mint amikor a kamarai — illetve akkori néven kincstári — levéltár a régóta várt nagy összefogó egységnek, az 1874-ben alapított Országos Levéltárnak lett a része, Az az eljárásmód, ahogyan az iratanyag őrzőhely változtatása az irattár és a levéltár között történt, az 1755-ös szétválasztástól elinduló, közel 120 esztendős időtartamon keresztül szintén nem volt egységes. Az eredeti tervnek megfelelően a levéltárnak kellett kiválogatnia a levéltár őrzésére érdemes és így átvételre jogosult iratokat. Az átvétel egyúttal rendbeszedést is jelentett: az iratanyagot a kinnlévő darabok visszaszerzésével előbb hiánytalanná kellett egészíteni. 30 A levéltárnak felül kellett vizsgálnia, hogy nem kerültek-e a számvevőséghez összeírások, okmányok. Ugyanígy kellett visszaszereznie a kincstári jogügyígazgatónak kikölcsönzött darabokat, amennyiben a peres eljárásoknak már nem volt reájuk szükségük, A vissza nem szerezhető vagy az elveszett iratokról pedig a levéltár jegyzékben számolt be a kamara tanácsának. Az irattár28 Az iratátadás a külföldi levéltárakban sem történt rendszeresen s nem egyszer hosszú ideig engedik összegyűlni az iratanyagot az irattárban, Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs I. 51,* 1,; Inventar des allg. Archivs des Min. des Innern, (Wien 1909, — Inventare österreichischer staatlicher Archive I.) 9, 1, 29 0. L„ kam. lt., Decr. Cam. 224/1856. 30 Az 1755-ös instructio 3,, 4. pontja; A számvevőséghez, irattárhoz stb. intézett rendelkezések: O, L., kam. It, Fiscale, 1835. F, 14. P. 70. Levéltári Közlemények '