Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: A levéltárvédelem a vármegyében / 27–36. o.
36 FARA JÓZSEF: LEVÉLTÁRVÉDELEM A VÁRMEGYÉBEN levéltári szervezetet országosan és egységesen kiépítjük és ennek a szervezetnek az útján a törvény erejével biztosítjuk meglévő és kallódásnak induló értékeink védelmét. 4 Fára József. * Felolvastatott a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének kongresszusán a levéltári szakosztályban 1939. június 9-én. Az előadást követő hozzászólások során Szabó István (orsz. levéltárnok) kiemelte, hogy a vármegyei levéltárak az előadásban körvonalazott levéltárvédelem vállalásával — a vármegye levéltárába kerülnének a vármegye igazgatásának iratanyagán kívül a járási és községi iratok, sőt minden a vármegye területén létrejövő és a szorosabb megyei működésen kívül eső állami és közhatósági irattermés — azt a szerepet látnák el, amelyet a magyarországinál fejlettebb levéltári szervezetet kiépítő nyugati államok a kerületi vagy tartományi levéltárakra bíznak, Dániában pl, három, Svédországban négy kerületi levéltár működik, külön-külön hivatali szervezettel,. Olaszországban 47 állami és tartományi levéltár kezeli az iratanyagot, egy 1938. évi tervezet pedig 48 új állami tartományi levéltár felállítását mondotta ki. Magyarországon Sváby Frigyes és Csánki Dezső már közel félszázada felvetette a kerületi levéltár tervét, újabban pedig Paulinyi Oszkár, illetve Szabó István foglalkoztak a kérdéssel. Az eddigi elgondolás: a levéltárvédelemben több megye területét összefogó kerületi levéltár, illetve az előadás által bemutatott terv között, amely minden vármegyében a megyei levéltár szerepét akarja mintegy „kerületi"-vé szélesíteni, — lényeges a_ kűlönbség. Mindkét megoldás mellett lehet érveket felhozni, A megyei egységeket ajánlja a kialakult régi történeti keret, sok esetben a megyei határokhoz igazodik az állami hatóságok működése stb, A ' nagyobb kerületi gyüjtőlevéltárak felállítása viszont a dologi és személyi kiadások szemszögéből nézve, sokkal gazdaságosabb. Minthogy a magyar levéltárvédelem szilárd alapokra helyezése a kerületi gyüjtőlevéltárak megszervezésével a jelentős költségek miatt belátható időn belül nem remélhető, nagyon hasznos volna, ha saját kezdeményezésükből a megyei levéltárak az előadásban kijelölt feladatok vállalásával kiszélesítenék őrzési körüket és ilyen módon, ha nem is az eredeti elgondolások szerint, lényegében a régi tervet valósítanák meg. Árva János (Csanád, Arad és Torontál k. e, e, vm, főlevéltárnoka) csatlakozva az előadásban kifejtett elvekhez, rámutatott arra, hogy milyen halaszthatatlanul időszerű a levéltárvédelem kiterjesztése a vármegyei városok iratanyagára. Legelőször e városok levéltárnokainak ügyét kellene a levéltári érdekek figyelembevételével rendezni. Végül Halász Imre (Bars, Hont, k, e. e. vm. főlevéltárnoka) érdeklődött, hogy mikor fog megjelenni a vármegyei levéltárról szóló külön szabályzat, amelyet a vármegyei ügyviteli szabályzat még 1902-ben kilátásba helyezett.
