Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1938-ban / 350–356. o.

SZEMLE 353 felelően — a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárban nyertek elhelyezést. Ideiglenes letétként vétetett át a Szathmáry Király család nagyterjedelmű levéltára, melynek anyaga túlnyomólag Abaúj-, Borsod- és Gömör vármegyék területére vonatkozik, A levéltárnak a múltban nagy gondját viselték. Első átfogóbb rendezéséről egy 1690, évi elenchus tanúskodik. A levéltár anyagának nagyobbik része mai rendjét a XIX. század közepén végrehajtott rendezésnek köszönheti, A középkori rész 168 drb. oklevelet foglal magában. A legkorábbi eredeti oklevél 1296-ból való. A család, mely a XVII. század legelején lett borsod- és gömörmegyei birtokos, e megyék életében előkelő szerepet játszott. A családi iratokban és levelezésben rokoni kapcsolatok révén sok adat található e terület egyéb családjaira (Máríá&sy

f Pongrácz, Szemere stb.) vonatkozólag is. A vagyon- és birtokkezelési iratanyag a XVIII. század elejéig nyúlik vissza, sajnos igen töredékes. Különálló részt képeznek a levéltárban azok az íratok, amelyek a család egyik Szabolcs megyébe átköltözött tagjának, Szathmáry Király József alispánnak a XVIII— XIX. század fordulóján folytatott hivatali működéséből származnak. Örökletétként hét családnak, s személynek levéltára, illetőleg levéltártöredéke nyert elhelyezést. Ezek közül legterjedelmesebb az Endes család levéltára, amely újkori családi és bírtokiratok mellett köztörténeti szempontból is nagyérdekű levélsorozatokat tartalmaz. Ezek között igen becsesek az Aranka Györgyhöz inézett levelek, aki mint ismeretes, a XVIII, század végén nagy szerepet játszott Erdély kulturális mozgalmaiban. Ugyancsak művelődéstörténeti vonatkozásban figyelemreméltóak a levéltárnak az erdélyi tudós társaságra vonatkozó iratai is. — A Pókateleki Kondé család levéltártöredéke e család felvidéki birtokaival kapcsolatos XVIII—

XIX. századi iratokat foglal magában, A további örökletétek: az Albus, a Sófalvi Illyés, a Major-Maróthy családok levéltártöredékei, nemkülönben Simay Molnár Aladár személyi iratai, kivétel nélkül kisterjedelműek. Ajándék, valamint vétel útján 29 családi, s személyi levéltárral, levéltártöredékkel gazdagodott az Országos Levéltár. E csoportból öt levéltárról mint nagyobb terjedelműről, illetőleg különösen értékesről külön is meg kell emlékeznünk. A m, kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium vásárolta meg az Országos Levéltár számára Lunkányí (Liebenberg) Jánosnak, gróf Széchenyi István nevelőjének, majd jószágigazgatójának s gazdasági tanácsadójának levéltárát. E levéltár fennmaradt része csaknem teljes egészében gróf Széchenyi Istvánnal összefüggésben lévő iratokból áll. Ezek között legkorábbiak azok az 1803—1808, évekből származó tanulmányi füzetek, amelyek részint gróf Széchenyi István vizsgatételeit, részint sajátkezű dolgozatait tartalmazzák. Lunkányi iratainak legnagyobb Levéltári Közlemények 23