Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: A levéltárvédelem a vármegyében / 27–36. o.
34 FÁRA JÓZSEF azonban akadálya a hely kérdése. Miután ez a kérdés belátható időn belül ilykép megoldhatatlan, más mód nincs, minthogy magának a jegyzőségnek a hatáskörében gondoskodjunk a szükséges védelemről. Ezt is a már említett ügyviteli- és vagyonfelügyeletí jogkör keretében és alapján megvalósíthatja az alispán. Megvalósítása nem anynyíra a jogalap hiányán és nem is az akaraton múlik, hanem a kellő anyagiak hiányán. Nem tagadható ugyan, hogy a közvetlenül érdekeltek is sok helyen nem tanúsítanak kellő megértést a községi-, körjegyzőségi levéltárak, irattárak kérdésében, ezért történik meg, hogy a legtöbb helyről nemleges jelentés érkezik a levéltár-kataszter körkérdéseire. Hogy azt a lanyhaságot, amellyel ez a kérdés általában kezeltetik, legyőzhessük, nincs más mód, minthogy a vármegye főlevéltárnoka megkaphassa a szükséges felhatalmazást és az anyagi lehetőséget ahhoz, hogy a körjegyzőségeket végigvizsgálva, az illetékeseket hivatalos hatáskörében kényszerítse a szükséges védelmi intézkedések megtételére. A községi-, körjegyzőségi irattárak kérdésével szoros kapcsolatban állanak a községi levelesládák, a nemesi vagy úrbéres közbirtokosságok és egyéb hivatalos ellenőrzés alatt levő közületek levéltárai, irattárai. Ezeknél is megadatik a mód a törvényes alapon elrendelhető védelmi intézkedésekhez. A községi levelesládákat illetően, amennyiben azok iratanyaga értéket kép Jvisel, az alispán felhívhatja a község képviselőtestületét, hogy hozzon határozatot annak levéltári őrizetbe adása végett s amennyiben ellenkezésre találna, vagyonfelügyeletí jogánál fogva elrendelheti annak a község letéteként való őrizetbe vételét. Ugyancsak ez az eset áll fenn a hivatalos felügyelet alatt levő egyéb közületeknél is, Az eddigiek folyamán nem véletlenül, hanem szándékosan jelöltem meg a levéltárvédelem eszközeinek a hivatalos úton intézményesen való biztosítását. Két évtizedes tapasztalatom nyomán a meggyőződésem az, hogy eredményesen elsősorban csak így szolgálhatjuk a levéltárvédelmet. Mert csak akkor rendszeresíthető a levéltárvédelem, ha az alispán rendelkezésével törvényesen biztosítva van a vármegyei főlevéltárnok felügyeleti és beleszólási joga az egyes hivatalok, közületek irattára, levéltára ügyébe. Ennek elérése érdekében kongresszusunk forduljon külön kérelemmel a m. kir. kormányhoz, hogy közbelépő-