Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - IRODALOM - Dezső László: Kruszynski, Jan: Nowy aparat do reprodukcji fotografícznej í jego zastosovanenie szczególnie do zabytków archiwalnych. (Új fényképészeti reprodukciós készülék és speciális alkalmazása levéltári emlékeknél) Archejon, XIV. 1936. / 327–328. o.

IRODALOM 327 Az „Archívi" cikkírója kifogást emel amiatt, hogy míg sok, minden történelmi jelentőség nélkü való iratot bevontak a rendelkezésbe, addig többek között kimaradtak abból pld. a nemzetközi tárgyalások iratai, melyek pedig a jövő történetírása szempontjából sokszor fontosabbak, mint maguk a megállapodások. Sürgeti tehát a rendelet kiterjesztését minden olyan okmányra és iratra, amely történelmi értékkel bír. Sajnálattal említi meg, hogy sok hivatalban az elküldött leveleknél selyempapíron készült másolatokat tartanak vissza, másutt pedig nem is készítenek fogalmazványokat, hanem a válasz főbb pontjait jegyzik csak fel a kapott levélre. Mi lesz ezekből az iratokból 50 év múlva? Szükségesnek tartja a selyempapír- és gépírásos fogalmazványok megszüntetését s a fogalmazványoknak legalább is a ,,B" típusú papíron és különösen ellenálló tintával való készítését. Ez még gazdaságosság szempontjából is ajánlatos volna, mert az egykor feleslegessé váló fogalmazványok újra jó anyagot szolgáltathatnak, új, jóminőségű papír gyártásához. Nagymíhályí István. Kruszynskí, Jan: Nowy aparat do reprodukcjí fotografícznej i jego zastosovaneníe szczególnie do zabytków archíwalnych, (Új fényképészeti reprodukciós készülék és speciális alkalmazása levéltári emlékeknél.) Archejon 1936. XIV. t, 23—35, 1. — A levéltári munka egyik jelentős kérdésével, az iratok hű reprodukálásának módozataival foglalkozik Kruszynszki, leírva azokat a technikai módszereket, amelyeket a mai levéltár munkája során szolgálatába állíthat, A fotomásolás tökéletes volta és előnyei minden vitán felül állnak. Számos, szabadszemmel nem látható jelekkel ellátott oklevél megfejtését köszönheti a tudomány a fényképezésnek. A mai levéltárak nélkülözhetetlen kellékei a leica és contax gépek, amelyek tökéletesen megszerkesztett lencséjükkel nem sejtett nagyítást vagy kicsinyítést tesznek könnyen lehetővé, A foto-eljárások tökéletesedésével megindultak a kísérletek a gépnélkülí foto-másolás továbbfejlesztésére. Az iratra helyezett fényérzékeny papír átvilágításával negatív képet lehetett nyerni, amely tükör segítségével olvasható volt. Az eljárás előfeltétele, hogy a papír egyik oldala tiszta legyen, vékony és áttetsző. Az eljárás hátránya, hogy a másolat az eredetivel egyenlő nagyságú. A 30-as évek elején forgalomba hozott luminofor-Leuchtplattek segítségével már mindkét oldalon teleírt vagy nyomtatott iratokat is lehetett másolni fényképezőgép nélkül. Ez az eljárás tömeges másolatok készítésére nem alkalmas, így a nagy tömegű másolatok készítésénél megint csak a gépes eljáráshoz tértek vissza. Gyors, eredményes munka csak a lemez és a film használatának kiküszöbölésével volt remélhető, hogyha egyenesen a papírra lehetett másolni. Az eljárás lényege, hogy a