Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rónay László, ifj.: A Magyar Kereskedelmi Társaság levéltára / 289–292. o.

290 KISEBB KÖZLEMÉNYEK sőt mihelyt csak 500,000 pft, is alá lesz írva, az aláírók gyűléstartásra összehívatnak, miszerint elhatározzák, váljon már ezen öszveggel is meg akarják-e kezdeni a' társaság munkálatait. — Melly esetben azonban mindazok, kik egy millió pft, aláírása előtt a' társaság munkálatait megkezdeni nem akarandják, ha úgy fog tetszeni, visszaléphetnek. Egy részvény 500 pft,-nál nagyobb nem lehet; s egy részvényre egy év alatt 25 percentnél vagyis 125 pftnál több befizetés nem kívántatna tik; -'s a társaság nyereségében, veszteségében és egész tulajdonában részvényeik számához aránylag egyenlő joggal bírandó részvényesek, az 500 pftnyi részvény nominális értékén túl semmi kigondolható esetben nem kötelezvék." A részvényekhez három aláírási ívet nyitottak és ezeken azonnal 138,000 forintot jegyeztek elő. Ilyen módon hamar összegyűlt a megkívánt alapösszeg és a Társaság megkezdhette munkálatait. Az igazgató-választmány elnöke Pulszky Ferenc lett; tagjai között foglalt helyet Kossuth Lajos is. Az új társaság igazgatójának ifj, Szabó Pált választották meg. Utána Weínzierl Vince lett a Társaság igazgatója, aki ezt a tisztséget a Társaság fönnállásának egész ideje alatt betöltötte. A Magyar Kereskedelmi Társaság élete azonban rövid volt és 1852-ben már feloszlott; vagyonának és részvényeinek végleges rendezése 1864-ig eltartott. A Magyar Kereskedelmi Társaság levéltárának iratanyaga mintegy 30 évi időközt (1835—1865) ölel föL Ide kerültek egyes esetekben a Társasággal üzleti viszonyban álló ügyfelek, — társulatok vagy magánosok, — levelezései már a Társaság alapítása előtti időkből is. Az iratok nagyobb tömegei az 1843, évnél kezdődnek és ekkor veszi kezdetét a jegyzőkönyvek sorozata, mely 1865-ig megy és három levéltári csomót (fascículust) kitevő anyagot tartalmaz. Az irattermelés tetőfokát 1845-ben és 1846-ban érte el, de a következő évekről is számottevő az iratanyag egészen 1852-ig, a Társaság feloszlásáig. 1852-től kezdve csökken az iratmennyíség; ebből az időből levelezések, továbbá osztalék- és r ész vénynyugta tvány ok, illetve jegyzőkönyvi íratok maradtak. A Társaság feloszlása után a jegyzőkönyvi iratok a Társaság vagyoni ügyeit rendező bizottság intézkedéseit tartalmazzák. Az iratok száma igen nagy; hozzávetőleg 25.000 iratra becsülhető a Társaság levéltárának anyaga. Ehhez járul