Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.

A VÁROSI LEVÉLTÁR SELEJTEZÉSE 183 pusztítson el a felületes selejtezés során; át kell mindenek előtt tanulmányoznia a selejtezésre váró anyagot mind történeti, mind magán- és közjogi s gazdasági szempontból, majd ügyelnie kell, hogy nem vonatkoznak-e a kiselejtezendő iratok a közigazgatás, a közgazdaságügy, közoktatásügy, közlekedésügy, a közegészségügy és egyéb fontos közérdekű ügyeknek múltjára, fejlődésére; egyesületek, intézmények vagy társulatok stb, működésére nem vetnek-e világot. Nagyon kívánatos lenne az is, ha a levéltárnok mellé kirendelt selejtező bizottságba szakemberek kerülnének, így elősegíthetnénk a régi hibák kiküszöbölését, melyek nem egyszer odavezettek, hogy a selejtezést végzők szinte ellenséges hadak módjára dúlták fel az ér-^ tékes íratok tömegeit. A selejtezés megkezdése előtt célravezetőnek tartjuk egy máshol véghezvitt városi levéltári selejtezés helyszíni tanulmányozását is. Végül ne tévesszük össze a selejtezés fogalmát a megsemmisítés fogalmával. Vannak ugyanis a városoknál olyan kiselejtezendő íratok, amelyeket nem volna helyes megsemmisíteni, hanem ajánlatosabb inkább félretenni, viszont olyanokra is akadunk, amelyeket már a selejtezés alkalmával célszerű megsemmisíteni, ilyenek pl. Székesfehérvár városnál az ú. n, „bizalmas" iratok egy csoportja, amelyek tisztára személyi természetűek. Megjegyezzük még azt is, hogy nagyon helyes lenne sürgetni a kormányhatóságot egységes selejtezési szabályzat tervezetének készíttetésére, szakemberek bevonásával. Ha mindezek után a városi levéltár selejtezésének kiinduló pontjául az 1867. évet fogadjuk el, amely időpont egyúttal a városi önkormányzati adminisztráció alkotmányos megindulását is jelenti, vizsgáljuk meg sorról-sorra, hogy melyek azok a városi hivatali szervek, amelyek iratanyagot termelnek és milyen sajátos szempontok veendők figyelembe selejtezésük alkalmából? Az 1867. évben a városi közigazgatás még együttműködött a városi törvényszékkel és szinte azonos tanácsnak tagjai vettek részt mind a törvényszéknek, mind a tulajdonképeni magisztrátusnak tárgyalásain; az önkormányzati közigazgatást a bíráskodástól szétválasztó 1869. évi IV. te. szentesítése után rövidesen megalakíttatnak ugyan az állami bíráskodás szervei, de három év is beletelik a régi városi törvényszékek feloszlatásába; ezt a körülményt már nekünk is figyelembe kell vennünk a selejtezésnél. A vá-