Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése III., A számvevőhivatal : harmadik és befejező közlemény / 130–157. o.

132 EMBER GYŐZŐ ködő országos építészeti igazgatósághoz vagy az 1799-ben szervezett közalapítványi ügyigazgatósághoz. II. József központosító elgondolásának megfelelően az összes magyarországi számvevőhivatalok néhány évig a bécsi udvari számvevőkamarához terjesztették fel szokásos jelentéseiket és kimutatásaikat, hogy az ilyen módon közvetlenül betekintést nyerhessen az ország jövedelmeibe.

104 Ez a függési viszony azonban, mielőtt még kiépülhetett és rendszeressé válhatott volna, az uralkodó halálával azonnal megszűnt, a szám vevőhivatalt újra teljesen a helytartótanács alá rendelték.

105 A helytartótanács és a kamara egyesítésekor a két számvevőhivatalt nem olvasztották azonnal össze, eleinte csak a számvevőség kiadói és irattári hivatalát szervezték meg közösen. A teljes egyesítésre csak 1786 közepén került sor.

106 Hasonlóképpen a szétválasztás után ezek a segédhivatalok egyideig közösek maradtak s csak 1792-ben állították teljesen vissza az 1785-i helyzetet. Párhuzamosan azzal a fejlődési folyamattal, amelynek során a helytartótanács átvette azokat a közigazgatási és közgazdasági jellegű feladatokat, amelyek a XVI. és XVII. században még a kamara vállán nyugodtak, a helytartótanácsi számvevőhívatal jelentősége is egyre jobban megközelítette, majd meg is haladta a kamarai számvevőségét, A török hódoltság századaiban és az ország kormányzatának átszervezése idején még a kamarai számvevőség intézte azokat az ügyeket, amelyek abban a korban a mai állami legfőbb számvevőszék teendőinek feleltek meg. Ezeknek jelentékeny részét, a kamarai és korona jószágokra vonatkozó, valamint a királyi jövedelmekkel kapcsolatos számadások felülvizsgálását mindvégig megtartotta. Az országos jövedelmek forrásainak száma azonban a XVIII. században erősen megnövekedett, s ezek fölött már a helytartótanács gyakorolta a felügyeleti jogot. A kamara hatáskörét az adóügynek és az egyházi gazdasági ügyeknek a helytartótanács alá utalása érintette a legérzékenyebben, Az országos hadiadóból, valamint a különböző alapokból és alapítványokból befolyó jövedelmek a 104 A számvevőség 1785-i szabályozására 1. Hít-i lvt, Gremialia, 1785. fons 53, 79, Továbbá Keresztury József: Introductio in opus collectionis normalium constitutorum. I. (Víennae, 1788) 71—72. L 10B Htt-i lvt. Gremialia, 1790. fons 32, pos. 1. 1M Htt-i lvt. Gremialia, 1786. fons 119.