Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.

A MAGYAR KAMARA SELEJTEZÉSEINEK TÖRTÉNETE 101 iogni, az összes említett iratokat Budára kell szállítani és alkalomadtán ott kell róluk s egyúttal á többi iratőrzőhelyek (levéltár, irattár, kiadóhivatal, kamarai adminiszirációk) kijelölt anyagáról határozni, A kamarának sikerült is egyes íratsorokat (pl. éppen a budai adminisztráció számadásait) megmentenie, amikor a Budára költözés után 1786-ban nem kevesebb, mint 243 láda számvevőségi iratot selejteztek ki és semmisítettek meg,

36 Pár évvel később könyvkötőnek adatta el a számvevőségi hivatal a Kassáról Budára szállított számvevőségi iratanyagot. Ennek kiselejtezésével már 1775-ben foglalkozott a kamara, de csak az 1790-es években került reá a sor, miután az iratokat a levéltár átnézte, és a királyi jogügyígazgató javaslatára mindazokat kiemelték, amelyek a maguk korában részint királyi javadalmakat, részint birtoklást, jövedelmeket, beruházásokat igazoltak, vagy terhek kiegyenlítését A selejtezés 43 láda elévült harmincadhivatali személyi és pénzszámadást, régi hasznavehetetlen kereskedelmi kivonatot, táblázatot és különféle számvevőségi kiutalást távolított el.

37 A selejtezési idő megállapításában a központi hatóságok eljárása volt az irányadó. 1795-ben pl. az egyik udvari számvevőséghez (Wiener Staats-Haupt-Buchhaltung in Bancalibus) felküldött harmincadelszámolásokat, miután végleges elintézést nyertek, nem is küldték vissza Budára, hanem a bécsi számvevőség javaslatára és gyakorlata szerint hat év eltelte után a magyar kamara hozzájárulásával még Bécsben kiselejtezték, hogy a Budára való visszaszállítás költségeit elkerüljék; az iratok értékesítéséből befolyt pénzt pedig a magyar kamarai hivatal javára írták.

38 Lassanként egységesen haladó és állandó gyakorlat alakult ki a számvevőség iratanyagának selejtezésére, felső indítás nélkül, magából a helyzet szükségszerűségéből. Mikor a bécsi udvari számvevőség ídőelőtti iratselejtezései miatt közel másfélszázezer forintos károsodás fenyegette a kincstárt, a XIX, század húszas éveiben felvetették a kérdést, hogy vájjon Magyarországon és Erdélyben nem kellene-e a számvevőségi íratok selejtezési rendjén változtatni a kincstár érdekében, a fenn36 O. L., kam. lt., Decr. Cam. 1784. máj. 5., Canc et reg. 1784. Május 139. Gremiale 1795. F. 26. P. 1—2. 37 Herzog: i. m. Lev. Közi. IX. (1931) 255., 256. 1. foglalkozik az 1775-i tervekkel és tárgyalásokkal. A i&elejtezésre: 0. L., kam. It. Gremiale 1791. F. 23. P. 1—3., 1795. F. 26. P. 1—2. 38 0. L„ kam. lt., Gremiale 1795. F. 26. P. 3—4.