Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.
96 EMBER GYÖZÖ kimondottan hangsúlyozta, hogy az ügyintézésnek jól bevált módján lényegesen változtatni nem akar, hogy az alispánoknak kötelességük rendkívül sürgős esetekben a megyegyűlés határozatát meg nem várva jelentést tenni, s ilyenkor a helytartótanácsnak is soron kívül kell intézkednie. 40 Az új uralkodó tehát lényegében semmit sem változtatott a tanács és az ügyosztályok munkájának II. József alatt kialakult rendjén. A rendek sem láttak okot módosításra, az országgyűlésen és az azzal kapcsolatos tárgyalásokon egyedül az a kérdés merült fel, hogy a helytartótanács hogyan járjon el abban az esetben, ha ellentétet lát a törvények és a királyi rendeletek között. Ezt a kérdést a? 1802-i utasítás, amint láttuk, általános megelégedésre oldotta meg. Ez az utasítás nemcsak a tanács szervezetét és hatáskörét állapította meg újból, egészen 1848-ig terjedő érvénnyel, hanem egységes és könnyen áttekinthető rendszerbe foglalta az ügyintézésre vonatkozó fontosabb határozatokat is, II. József intézkedéseit ezen a téren is a magyar rendi korszak végéig ható erővel ruházta fel. Célkitűzésében II, József elveit hangsúlyozta: a köz érdeke azt kívánja, hogy az ügyintézés egyszerű és gyors legyen. A helytartótanács hatáskörét jelentékenyen tágította, hogy így kiküszöbölje az udvarral való felesleges iratváltást, amivel egyben a kancelláriát is mentesítette a kevésbbé fontos kérdések tanulmányozása alól, Másrészt meghagyta, hogy a tanács se vesztegesse idejét jelentéktelen, alsó hatóságok elé tartozó ügyek tárgyalásával. A helyi hatóságokat ismételten körrendeletben figyelmeztették, hogy jelentéseiket szabályszerűen készítsék el, mert különben újabb és újabb felvilágosítás sürgetésével az érdemleges döntést újból és újból el kell halasztani. 41 40 Htt-i lvt. Gremialia, 1792, fons 11. pos, 7. Ugyanott a segédhivatalok utasítása. 41 Minden ügyben külön jelentést tartoztak tenni Hivatkozniuk kellett a helytartótanácsi rendelet (intímatum] számára és pontos keltére. A mellékleteket a szokásos jelekkel (vessző, betű, szám) kellett ellátníok és ezeket a jelentésben is tartoztak feltüntetni. Keltezetlen és aláíratlan jelentést nem küldhettek fel. Ha a jelentés mindegyik oldalán írás volt, tiszta fedőívbe kellett tenniök. A jelentések külzetén ugyanis tartalmi kivonatban tartoztak összefoglalni a tárgyat, belefoglalva a hatóság nevét, a jelentés keltét, a helytartótanácsi meghagyás számát és keltét. L. erre Htt-i lvt. 3331/1770.
