Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

84 EMBER GYÖZÖ és mozzanatot. Ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy amikor valamelyik ügyben a királynak tesznek jelentést, vagy elnöki levélben értesítik a magyar kancellárt, a jegyzőkönyvben csak utaljanak erre. Ilyenkor azonban külön jelentéstervezetet kellett készíteniük, amit a jegyzőkönyvhöz csatoltan szintén az elnök jóváhagyása elé terjesztettek. Általában a jegyzőkönyvek készítésénél nemcsak arra törekedtek, hogy az ügyosztályok munkáját megörökítsék, hanem arra is, hogy az udvar a felküldött tisztázatokból jól áttekinthető képet nyerjen a tanács működéséről, Míg tehát egyrészt tágították hatáskörét azáltal, hogy nem kellett minden egyes kérdésben az uralkodó előzetes hozzájárulását kérnie intézkedéseihez, addig másrészt a király fenntartotta a maga számára és a jegyzőkönyvek utólagos felülvizsgálásával a magyar kancellária útján gyakorolta azt a jogát, hogy a tanács határozatait megváltoztassa. Erre vonatkozik az 1787-í utasításnak az a különösen hangzó szakasza, amely azt mondja, hogy a jegyzőkönyvekbe foglalt tanácshatározatok akkor sem tekinthetők megerősítetteknek, ha az udvar átnézésükkor nem emelt ellenük kifogást. Azt már a hivatal története lenne hivatott egyes esetek részletes elemzésével eldönteni, hogy e megszorítás mellett a gyakorlatban mennyiben szenvedett sérelmet a helytartótanács önállósága. A fogalmazó titkárok munkáját azzal akarta Niczky 1787-i utasítása meggyorsítani, hogy kötelezte őket arra, hogy a folyó jegyzőkönyveket a kész fogalmazatokkal minden csütörtökön és vasárnap délig, az ülésen megtárgyalt ügyek fogalrriazataít pedig még a következő ülés előtt mutassák be. Ezért nem kellett megvárniok, amíg a letisztázott ülés jegyzőkönyvek az elnök jóváhagyásával az iktatóhivatalon keresztül az ügyosztályokhoz beérkeztek, hanem az eredeti javaslati ívek alapján azonnal hozzáfoghattak a fogalmazáshoz és csak utólag nézték meg, hogy az elnök a jegyzőkönyvben nem változtatott-e valamit. Ha pedig valamilyen különös ok miatt, pl, mert az ügy bonyadalmas és hosszú volt, valamelyik fogalmazattal a kitűzött időre nem tudtak elkészülni, emiatt a többi fogalmazatot nem tartották maguknál, hanem csak egy cédulával jelezték, hogy ezt és ezt a darabot ezért és ezért egyelőre visszatartották, A gyors fogalmazáshoz elengedhetetlenül szükséges volt, hogy az elnök az ülés jegyzőkönyveket minél előbb jóváhagyja. Niczky ezért arra kötelezte az előadókat, hogy