Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.
A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 73 azok rendben és simán folyjanak le. Hetenként kétszer ült össze a tanács, hacsak az elnök rendkívüli gyűléseket nem hirdetett, A tanácsosok méltóságuk és szolgálati idejük szerinti sorrendben adták elő ügyosztályuk ügyeit. Ismertették a tárgyat, majd kifejtették véleményüket. Ahhoz, hogy a tanács határozatot hozhasson, legalább 12 tanácsosnak kellett együtt lennie. Ha elfogadták az előadó véleményét, az határozati erőre emelkedett. Ha nem, megindult a vita, amelynek során először az előadó sorakoztatta érveit, majd a többi tanácsos, a legfiatalabbon kezdve az elnökig. A szavazatokat ugyanilyen sorrendben adták le, az elnök és az irodaigazgató számolta össze. Minden tanácsosnak jogában állott, hogy véleményét, ha egyedül állott is vele, jegyzőkönyvbe vétesse, sőt az uralkodóhoz intézett feliratba is beletétesse. Hasonlóképpen feltüntették a felterjesztésekben a kisebbség véleményét is, megnevezve azo^ kat, akik mellette szavaztak. A kimondott határozaton csak maga a tanács változtathatott, ha az elnök a jegyzőköny, vagy a fogalmazat átnézésekor úgy találta, hogy nem vettek minden szempontot figyelembe, s ezért újra tárgyaltatta az ügyet A tanács ülésein az elnökön és a tanácsosokon kívül a titkárok is kötelesek voltak megjelenni, Szavazati joguk nem volt, de ha valamilyen ügyben felvilágosítással tudtak szolgálni, azt kellő tisztelettel megtehették. A gyorsabb ügyintézés kedvéért a kiadványok fogalmazataít nem olvasták fel a tanácsülésen, még a királyhoz intézett feliratokét sem, kivéve, ha nagyon fontos ügyről volt szó, vagy pedig a szavazatok a tárgyalás folyamán megoszlottak. Ugyancsak a gyorsabb ügyintézést szolgálta gróf Niczky 1783-i Planumának leglényegesebb újítása, amellyel a jegyzőkönyvvezetés régi módját megszűntette. 1783-ig a tanácsjegyző részletes jegyzőkönyvet vezetett az ülésekről, amit minden ülés elején felolvasott, a tanács módosított rajta, vagy jóváhagyta, s a határozatok csak ezután emelkedtek érvényre, amit az elnök a jegyzőkönyv aláírásával hitelesített. Ez az eljárás tekintélyes időt, ülésenkint fél, olykor háromnegyed órát is elrabolt az érdemleges munka elől. Niczky ezen úgy segített, hogy az ú. n, előadói ívek (phylerae votorum) rendszerét vezette be, ami által a tanács jegyzői állás feleslegessé vált s többé nem is töltötték be. Az új rendszer azon alapult, hogy a jegyző-