Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Nagymihályi István: Az új olasz selejtezési szabályok / 45–57. o.

OLASZ SELEJTEZÉSI SZABÁLYOK 51 í hatók ugyan, levéltári szempontból azonban nem tekint­hetők fejlődés eredményeinek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a selejtezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása a nép­szövetségi szankciókkal sújtott ország papírhiányának enyhítését kívánta szolgálni« Nem nehéz elgondolni, hogy az ily külső szempontok által hajtott selejtezés mily ve­szedelmes eredményeket szülhet. Megnyugtatónak látszik azonban, hogy a selejtezési bizottságokban mindenütt he­lyet foglal egy levéltári szakember, s hogy a bizottság felülvizsgáló, ellenőrző és helyesbbítő jogát minden ren­delkezés külön is hangsúlyozza. A bizottság tehát mindig megakadályozhatja értékes anyag elpusztítását, s talán ennek tulajdonítható, hogy a selejtezés nem szolgáltatott valóban olyan nagy mennyiségű papíranyagot, mint ami­lyet vártak, A belügyminisztérium polgári közigazgatási osztályá­énak levéltári alosztálya ugyanis 1936, febr. 24-én 20 kö­zölte az állami levéltárak főigazgatóival és a tartományi levéltárak vezetőível, hogy a bírósági hivataloknál az 'igazságügyminísztéríum tudósítása szerint a kiselejtezett iratanyag oly csekély, hogy annak értéke egyenlő, vagy alatta, sőt sokszor jóval alatta marad azoknak a költség­megtérítéseknek is, amelyek az állami levéltáraknak a selejtezési bízottságba kinevezett tagjait részvételükért megilletik. Költségmegtakarítás céljából felhatalmazta a bírósági hivatalokat, hogy az általuk elkészített selejte­zési jegyzékeket felülvizsgálás és helybenhagyás végett most már egyenesen az illetékes állami levéltárnak küld­jék meg (tehát a selejtezési bizottság kikapcsolásával), s felhatalmazta az állami levéltárak főigazgatóit és a tar­tományi levéltárak vezetőit, hogy e jegyzékeket saját hivatalaikban (azaz az iratokat nem látva) vizsgálják felül, meghagyta azonban a helyesbbítési és ellenőrzési joguk alkalmas helyszíni szemle által való gyakorlásának lehetőségét is, ha ilyen szemle szüksége felmerül. Ezután 1936. márc, 7-én az igazságügyi minisztérium 21 felhívta a fellebbviteli bíróságok első elnökeit és főügyé­szeit, valamint osztályainak elnökeit és ügyészeit, hogy az igazságügyi kormányzatba a selejtezés terén hivatalból befolyá belügyminiszter felhatalmazása alapján ott, ahol 20 8700, sz. a. 21 Polgári ügyek és törvényes foglalkozások osztálya, 1069/ 618. sz. a. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom